Különösen értékes régészeti lelettel, egy ép római katonai lófejpáncél-garnitúrával gyarapodott a Magyar Nemzeti Múzeum. A lelet vétel útján került az intézménybe.
Sal Endre írása a Mandiner hetilapban
A tárgy tulajdonosa régiséggyűjtő édesapjától örökölte a fejpáncélt, aki fél évszázaddal ezelőtt egy kotróhajón dolgozó barátjától kapta ajándékba. A kotrómunkás nem tulajdonított nagy jelentőséget és értéket a tárgynak, azt gondolta róla, hogy modern kori színházi kellék. A családi hagyomány szerint a páncéllemezeket Komárom közelében kotorták ki a Duna medréből – írja tanulmányában Mráv Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum régész muzeológusa.
A díszpáncél-garnitúra azok közé a római katonai felszerelési tárgyak és fegyverek közé tartozik, amelyek nagy számban kerültek elő a Római Birodalom határfolyóiból. A római hadsereghez köthető folyóleletek egész sora származik a Duna magyarországi szakaszáról: sisakok, csatatőrök, kardok és pajzsalkatrészek, valamint elsüllyedt hadihajókból származó, katonák felirataival ellátott rézbográcsok és más bronzedények. A paksi Duna-mederből egy, a díszpáncélok közé sorolható, bronzlemezből készült, díszítetlen lábvértet is kiemeltek, amely külföldön, a híres Axel Guttmann-gyűjteményben kötött ki.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A középkorú férfi Egressy Mátyáshoz hasonlóan a Dunába veszhetett.
És ez csak a jéghegy csúcsa, ha a tiszás EP-képviselő anyagi javairól van szó.
Ha valaki beleesik a hideg Dunába, percek alatt megállhat a szíve.
A hatóságok vizsgálják a felvételeket.
A kiadós havazással, erős széllel és nagy hideggel jelzi a tél, hogy még él, és az előző évek langyossága csupán átverés volt a részéről. Hegyi Zoltán írása.
Az egyik kiemelt cél a terület vízhiányos ökológiai állapotjavítása, helyreállítása.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
