Egyre több nő vállalkozik

Szalai Piroska írása a Mandiner hetilapban.

A magyar munkaerőpiac évtizedek óta nem látott dinamikát mutat. A KSH legutóbbi adatai szerint 2021 harmadik negyedévében a foglalkoztatottak létszáma ismét csúcsot döntött, 4,663 millió főre emelkedett. Ezzel a magyar foglalkoztatás harmincéves csúcsára ugrott. A munkaerőpiac nemhogy talpra állt, de a válság előtti szintet is meghaladja. Mindez a reálbérek csökkenése nélkül sikerült: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai rámutatnak, hogy a magyar munkajövedelmek a legválságállóbbak Európában. Azaz az átmeneti kihívásokkal együtt is hazánkban sikerült a legjobban megvédeni a bérek vásárlóerejét.

A koronavírus-járvány okozta válság alatt ráadásul a magyar munkanélküliségi rátát mindvégig sikerült az unió legjobb három–hat értéke között tartani. Ebben közrejátszott az, hogy Magyarország a többi tagállamétól eltérő válságkezelési utat választott. „Ezt a politikát kulcsszavakban így lehet összefoglalni: segély helyett munka, eladósodás helyett célzott segítség, fogyasztás helyett beruházás és a gazdaság lekapcsolása helyett az ország működésének biztosítása” – összegezte a Makronóm elemzése a tanulságokat.

A termelési kapacitásokat tartósan növelő, a munkahelyeket hosszú távon megőrző beruházásösztönző politikának köszönhetően hazánk nem kényszerült túlzott mértékű és időtartamú rövidített munkaidős támogatási program működtetésére. A magyar gazdaságpolitika az inaktivitás helyett a munkahelyteremtést ösztönözte. A kormány az unióban is egyedülálló módon külön bértámogatási programot vezetett be a kutató-fejlesztő állásokban. Ezért ma 50 ezerrel több álláshely van a magasabb hozzáadott értéket termelő és nagyobb bért fizetni képes információtechnológiai szektorban, valamint a szakmai-tudományos ágazatban, mint a válság előtt.

Nő az önbizalom

Nemcsak az alkalmazottak, de az önfoglalkoztató vállalkozók létszáma is csúcson van. Legutóbb 572 ezer fő volt önfoglalkoztató vállalkozó, közülük a nők létszáma már meghaladta a 200 ezret. 2010-ben még csak 452 ezer vállalkozót látott a statisztika, közülük 154 ezer volt nő, s ez nem sokat változott egészen 2017-ig. A közel 120 ezer fős növekedés akkor kezdődött, s 2019-től – azaz a koronavírus-járvány alatt – gyorsult fel jelentősen.

Hazánkban 2010 óta várakozáson felül, 37 százalékkal nőtt az önfoglalkoztató női vállalkozók száma, így a foglalkoztatottakon belüli 9,2 százalékos arányukkal az uniós tagállamok középmezőnyében helyezkedünk el. A női ön­foglalkoztatók az EU-s átlagot meghaladó arányban dolgoznak alkalmazottal, illetve az iskolai végzettségük is magasabb a nemzetközi átlagnál.

Az Eurostat adatai szerint a járvány alatt a legtöbb ország­ban csökkent a vállalkozók száma, mindössze tízben érte el idén a második negyedévben a 2019-es azonos időszaki szintet. E téren hazánkban mutatható ki a legnagyobb növekedés. Az utóbbi két évben a létszámbővülés aránya a nőknél 22 százalék, ami első, a férfiaknál 12 százalék, ami harmadik helyezést ér a tagállamok között.

Az összes foglalkoztatott között az önfoglalkoztatók aránya azonban még az utóbbi évek növekedésével együtt sem éri el az uniós átlagot. Közülük ugyan az alkalmazottal dolgozó önfoglalkoztatók arányaiban az EU átlagánál többen vannak, az egyéni vállalkozók aránya még mindig kisebb, mint a legtöbb országban. Az említett növekedés szinte mind az alkalmazott nélkül dolgozó egyéni vállalkozóknál mutatható ki. Ők még így is jóval kevesebben vannak, mint Lengyelországban, Csehországban vagy Szlovákiában.

Képzettek, és nem kényszerből vállalkoznak

Hazánkban, ahogy a többi visegrádi országban is, meghaladja az uniós átlagot a vállalkozó nők iskolai végzettsége, alig van érettségi nélküli köztük, mindössze 3 százalék, s a középfokú végzettségűek aránya nálunk az ötödik legmagasabb az egész EU-ban, Horvátország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország után.

Egy 2017-es uniós mérés szerint egyébként Bulgária, Olaszország és Málta után a negyedik legnagyobb arányban, 31 százalékban nyilatkoztak a hazai női önfoglalkoztatók úgy, hogy azért indították vállalkozásukat, mert megfelelő lehetőséget látnak benne. Magas azoknak a hányada is, akik azt mondták, hogy a szakmájukban ez a szokásos gyakorlat, és a rugalmas munkaidő miatt is sokan indítottak vállalkozást, előbbiek aránya 22, utóbbiaké 21 százalék. Meglepően kevesen vannak azok, akik azért lettek vállalkozók, mert alkalmazottként nem tudtak elhelyezkedni. Ez megcáfolja azt a sokat hangoztatott érvet, hogy a magyarok kényszerből vállalkoznak. 2017 óta ráadásul egyre jelentősebb a munkaerőhiány. Aki korábban kényszerből vállalkozott, már találhatott magának kisebb kockázattal járó alkalmazotti állást.

Figyelmet érdemel, hogy éppen ebben az időszakban ráadásul nem csökkent a vállalkozók száma, hanem nőtt. A munkaerőhiány erősödésével és a minimálbérek jól időzített növelésének következtében nőttek az átlagkeresetek, bővült a fogyasztás, a kereskedelem és a szolgáltatások csúcson voltak, a vásárlóerő növekedése mellett a csok és egyéb beruházást támogató programok beindulásával az építőipar is meglódult, ami számos új vállalkozás létrejöttét segítette.

Az előbb említett vizsgálat szerint az „egy ügyfeles” önfoglalkoztatók – akik jobbára bújtatott, beszámlázó alkalmazottak – aránya is alacsony nálunk, fele csupán az uniós átlagnak, és a környező országokban mindenhol jóval magasabb ez a ráta a magyarországinál. Gyakran téves, a valóságnál sokkal rosszabb képet festő kommunikáció jelenik meg erről. Valószínűleg azért él ez a vád, mert 2010 előtt jóval elterjedtebb volt a feketefoglalkoztatás e formája, ami szinte mindig zsebbe fizetéssel járt együtt. A munkáltatói járulékok jövőre 13 százalékra csökkennek, így a munkaadók már tényleg nincsenek anyagilag rákényszerülve az effajta trükközésre; a gazdaság dinamikusan fehéredik.

Figyelemre méltó, hogy az előbb említett vizsgálatban a női önfoglalkoztatók 43 százaléka kijelentette, hogy nincsenek  a vállalkozásukkal kapcsolatban számottevő nehézségek – ez a harmadik legmagasabb érték Csehország és Hollandia után, jóval kedvezőbb arány, mint az uniós átlag. A pénzügyi vagy finanszírozási nehézségeket, az ügyfélmentes időszakok áthidalásának problémáit, a késedelmes fizetések vagy éppen a betegség esetén kieső jövedelemből adódó problémákat is sokkal kevesebben említették, mint a többi tagországban.

A válság lehetőség is

A magyar gazdaság az unió átlagánál gyorsabban növekedett az utóbbi időben, és a keresetek emelkedése révén meg­növekedett vásárlóerő több vállalkozónak biztosított tisztes megélhetést, mint korábban. Ez magával hozta a vállalkozók számának az unióénál nagyobb arányú bővülését. Igaz, hogy nagyobb kockázattal jár az önfoglalkoztatói munka, de a járvány alatt felerősödött a rugalmas foglalkoztatási igény, mivel a családon belüli teendők szinte mindenhol megnövekedtek.

A bővülés legnagyobb részét az „egyéb szolgáltatások”, a kereskedelem szereplői és a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet végzők adták. Utóbbiba tartoznak például a különféle projekteken, beruházásokon, építkezéseken dolgozó szakértők, az egyéb közösségi és személyi szolgáltatásokhoz pedig például a sport, a szórakoztatás, a kultúra, a műsorszolgáltatás, a tisztítás, a fodrászat, a szépségápolás szakterületén tevékenykedők. A harmadik negyedéves növekedés részletes adatait januárban ismerjük meg az Eurostattól, de borítékolhatók a további jó hírek.

A járvány eddigi időszakában hazánkban nem voltak tömeges bezárások, viszont lényegi átrendeződés volt tapasztalható. Minden életképes vállalkozónak jelentős átalakításokat kellett végrehajtania. Az üzleti innováció, azaz a termékfejlesztés, a technológiafejlesztés, a digitalizáció adta lehetőségek jobb kihasználása, az értékesítési csatornák átalakítása, az elektronikus értékesítés, a kiszállítás nagyobb súlyt kapott, valamint elengedhetetlenné vált a szervezetfejlesztés is.

Az előzetes várakozásokon felüli gazdasági növekedéshez és vállalkozói gyarapodáshoz a kormány idejében hozott, a vállalkozókat segítő intézkedései és a gyorsabb oltási programok is jelentősen hozzájárultak. A hitelmoratórium, a számos adókedvezmény, a munkahelyvédelmi és a munkahelyteremtő támogatások sokkal gyorsabban elérhetők lettek, mint más országokban. A válságkezelés pozitív hatásait igazolják mind a mostani statisztikák.

A szerző munkaerőpiaci és vállalkozásfejlesztési szakértő.

 Nyitókép: Shutterstock