Országos sikert ért el a hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű ásatásának leleteiből nyílt tárlat Bükkábrányban: 2021-ben az év kiállításává választották a négymillió forintnál nagyobb költségű múzeumi bemutatók kategóriájában.
Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban.
A miskolci Herman Ottó Múzeum több mint egy évtizede tartó ásatása Bükkábrányban, a mátrai erőmű lignitbányájában Magyarország egyik legnagyobb, ötszázezer négyzetméter kiterjedésű feltárását eredményezte. Ezt a hatalmas léptékű munkát tulajdonképpen külső, a régészettudományon kívüli hatás indította el: mielőtt a roppant méretű bányagépek szén után kutatva feltépnék a talajt, a régészek a fejtést végző monstrumok előtt haladva gondosan átvizsgálják a rétegeket, és sietve kiemelik a földből az évszázadok vagy évezredek óta ott rejtőző tárgyakat. E régészeti feltárások jobbára még feldolgozatlan leleteiből Bükkábrány önkormányzatának kezdeményezésére egy Kádár-kockából átalakított bemutatóhelyen és közösségi házban, a Jószerencse Házában nyílt minikiállítás a közelmúltban A vándorló bánya titkai címmel.
A múzeumokkal kapcsolatban még ma is kritikai éllel emlegetik néhányan a marketing kifejezést: „ennek a tárlatnak csak a hírverése nagy”, „annak a gyűjteménynek jó a reklámja, azért van annyi látogatója”, és így tovább. Mintha a marketing és a szakmai minőség egymást kizáró fogalmak lennének. Pedig a múzeumok világában, főként a pandémiát követő újranyitás után nem igaz a jó bornak nem kell cégér elv. A Múzeumok őszi fesztiválja idején különösen fontos hangsúlyozni, hogy a jól kitalált marketing nemhogy eltántorítaná, inkább informálja, hívogatja a nyitott szemű és szellemiségű látogatókat.
A bükkábrányi kiállítás vezérleletei az újkőkorból származó, kis, égetett agyagfigurák, amelyeket fura, egyedi, háromszög alakú fejjel készítettek hét-nyolcezer évvel ezelőtt élő alkotóik. E szobrocskák rendeltetéséről semmit nem tudnak a szakemberek. Egy-két évtizeddel ezelőtt ilyenkor még vártak a kiállítástervezők: ha egy ilyen régi tárgyról nem lehetett tudni biztosat, akkor inkább nem mondtak róla semmit. A ma kurátorai – Fischl Klára és Pusztai Tamás – másként gondolkoznak: a látogatóknak nincs izgalmasabb, mint a talány. Ezért titokfejtésre hívják őket: találgassák együtt, kik és miért alkothatták meg a háromszögfejű emberkéket. Honnan jöttek készítőik? Miért készültek a szobrocskák? A kiállítás két régész kurátora ezeket a talán soha meg nem válaszolható kérdéseket is megosztja a látogatókkal, így egy ásatás izgalmas világába is bevezeti a laikusokat.
Így lett a különös háromszögfejű Kis Fickó a kiállítás kabalafigurája: a kiadványokon ő szól az olvasóhoz, felbukkan a tárlat installációin, sőt nagyobb rendezvényeken még az első írásos említésének 800. évfordulóját idén ünneplő Bükkábrány utcáin is életnagyságú bábfigura alakjában. Még jóval a kiállítás előtt egy helybéli óvónő, kicsit újragondolva a formát, játékfiguraként alkotta újra a gyerekeknek a háromszögfejű embereket, egy másik helybéli lakó pedig mesekönyvet írt erről az emberkéről. A titokzatos kis figurát így kirándulók és helyben lakók már azelőtt megszerették, mielőtt tudhatnák róla, kicsoda.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
„Volt valaha Magyarországon újságírás, – én még emlékszem rá – amit maguk művelnek, az nem az” – jelentette ki a házelnök Fábián Tamásnak, a portál munkatársának.
Ezt nem mindenki fogja annyiban hagyni.
Az amerikai kongresszus már figyelmeztetett arra, hogy az EU vezetése újra el akarja tüntetni a neki nem tetsző nézőpontokat a közösségi médiából.
Elhallgattatnák a vidéket – több százezres közösségeket vágtak le egy gombnyomással.
A Magyar Nemzeti Múzeum Attila-kiállítása nem igazságot akar tenni az örök kérdésekben, helyette az utókor lelkében élő sokszínű Attila-kép árnyalása a cél. A hunok királyát szokatlan perspektívákból is megidéző tárlatról a múzeum főigazgatóját kérdeztük.
Összművészeti találkozónak adott helyet a hétvégén a Szépművészeti Múzeum. A műtárgyak között pár napig a divat és a stílus kapta a főszerepet. Tehetséges és fiatal tervezők mutatkoztak be a közönségnek, bebizonyítva, hogy Kelet-Európa e téren is igencsak élen jár. Beszámolónk.
A NATO beavatkozását javasolják.
A spanyolok pedig könyörögnek a magyarnak: „Gyere a Real Madridba!”
