Talán már el is felejtették: Magyarországon járt a pápa. Az azóta eltelt néhány hét elegendő távlatot kínál arra, hogy mélyebben elgondolkodjunk arról, mi is történt. Az egyházfői vizitet belpolitikai szempontok mentén kritizálók leginkább a látogatással kapcsolatos kormányzati részvétel és kommunikáció mikéntjét bírálták. Ez a támadási felület nem új keletű. Valójában az egész modernitást, és tegyük hozzá, a modernitás félresiklását meghatározó nagy hasításból ered: az állam és az egyház szétválasztásának dogmájából.
Ez az alapelv persze olyannyira magától értetődik még a hívő embernek is, hogy úgy tűnhet, szót sem érdemes vesztegetni rá. Pont ez a reflektálatlan hozzáállás okozza azt a mérgező csapdahelyzetet, amelyben az értékőrző gondolkodás hánykolódik, a neoliberálisok nagy (kár)örömére. Az állam és a vallásosság (illetve az egyház) viszonyában ugyanis nem a kettő elválasztásának a problémája a lényeges kérdés. Az ezzel való foglalkozás csak eltereli a figyelmet a valódi problémáról, és a neoliberálisok malmára hajtja vizet.
Paradox módon számos gondolkodó a nagy egyházatyára, Szent Ágostonra vezeti vissza az állam és az egyház szétválasztásának gondolatát. A hippói püspök az Isten városáról szóló nagyszabású művét úgy olvassák, mintha a benne megjelenített két város, az égi és a földi az egyházra, illetve az államra vonatkozna. A kettő szembeállításával az egyháztanító volna a szellemi előfutára a vallási és a szekuláris „köztér” merev szétválasztásának. A fő gond ezzel az, hogy ez a gondolat ilyenformán nem szerepel a huszonkét könyvből álló műben. Ezt beleolvasni Szent Ágoston tanaiba nem más, mint koncepciózus olvasói félreértelmezés, wishful thinking. A helyzet ezzel szemben az, hogy a két civitas inkább metafora, nem politikai formációkra, hanem emberi csoportokra vonatkozik. Az égi város lakóit Isten keresése és az igazság fűzi egy közösségbe, a földi városba tartozókat pedig a talmi értékek hajszolása és a meddő hiúság. Ez a választóvonal nem esik egybe a laikusokat és hívőket, avagy az államot és az egyházat elkülönítő határral.
Hani nem szokványos teológiát és filozófiát művel, inkább a Máriához kapcsolódó szimbólumokból, nevekből, címekből és egyes liturgikus szövegekből indul ki. Könyvismertetőnk.
„A kereszténységet és az erkölcsöt nem lehet helyettesíteni pénzzel és képmutatással” – húzta alá a Fidesz volt országgyűlési képviselőjelöltje.
A másik oldalon? Inkább ne is menjünk ennél tovább.
A legnagyobb ellenszélben vált sikeressé a már a hazai mozikban is látható, bibliai témájú animációs film.
A Tisza Párt önkéntes Lenin-fiúja hozta a formáját.
Van, aki számára rögös út vezetett a megtérésig, másoknak mindig is magától értetődő volt.
A létesítmény május 29. és 31. között fogadja a Londonba tartó, valamint az onnan érkező, kijelölt Wizz Air-járatokat.
Mielőbbi felépülést kívánt a sérülteknek.
