Nagy felfedezések, reneszánsz, reformáció: 1490 és 1530 között Európa volt a világ legdinamikusabb helye. Nem mintha mi, európaiak találékonyabbak lennénk bárkinél. Egyszerűen hagytuk, hogy a nemzetek és ideák közötti versengés kikényszerítse a technológiai innovációt – állítja egy bokszfanatikus kaliforniai történész.
A történetírásban az 1990-es, 2000-es évek a nagy személyiségek vizsgálata körül forogtak. Az egyetemi konferenciákat életművek tematizálták, a repülőtéri könyvesboltok polcai monumentális életrajzoktól roskadoztak. Karakterek írják a történelmet, érveltünk Ronald Reagan vagy II. János Pál emlékezetére utalva. Aztán minden megváltozott – a 2010–20-as évek trendje a személyektől nem függő, rendszerszintű összefüggések feltárása az emberiség sorsának alakulásában. A civilizációtörténethez „big data” alapon közelítő orosz Peter Turchin vagy a kultúrát evolúciós megközelítésben taglaló izraeli Yuval Harari mellett Patrick Wyman is méltó a figyelemre, aki intézményi és technológiai tényezőkre építi magyarázatát. Szerzőnk egyébként bokszimádó sportújságíróból lett történész, akinek podcastsorozatát Róma hanyatlásáról százezrek hallgatják.
Legújabb könyvében Wyman egy szűk, ám annál izgalmasabb periódus, az 1490 és 1530 közötti „pillanat” belső szerkezetére koncentrál Európában. Nem mintha az a kor nélkülözte volna a markáns személyiségeket Kolumbusz Kristóftól Luther Mártonig. Ők és kevésbé ismert, ám jelentős és Wyman könyvében nagy hangsúlyt kapó kortársaik, köztük Jakob Fugger bankár vagy Aldus Manutius nyomdász sikertörténetei mögött azonban egy sem előtte, sem utána nem jellemző struktúra állt. Ez tette lehetővé a Nyugat felemelkedését – s igen, ennek hiánya teszi versenyképtelenné napjaink Európáját. Hogyan foglalható össze ez a különleges konstrukció?
Ifjabb Lomonici Zoltán rávilágított: „főként online térre támaszkodó jelölő szervezetek mozgástere szűkül, míg azok a pártok és jelöltek, amelyek eddig is hagyományos kampányeszközökre építettek, várhatóan kevésbé érzik meg a változást.
A modern társadalmak időanalfabéták. Mivel nem értjük a természetes folyamatok sebességét, elveszett az időarányérzékünk, és szükségszerűen csak rövid távú döntéseket hozunk. A megoldás? Legyünk egy kicsit mindannyian geológusok – javasolja Marcia Bjornerud.
A nyári szünet végeztével visszatérnek a jól megszokott hétköznapok, bele kell rázódni a tanév rutinjába. Gyermektraumatológusként ilyenkor évről évre a balesetek számának jelentős emelkedését látom. Mik a leggyakoribb okok, és hogyan óvhatjuk meg kisebb és nagyobb gyermekeinket?
A legesélyesebb forgatókönyv egy amerikai befektetői konzorcium létrejötte, amely többségi tulajdonosként venné át a TikTok amerikai ágát, miközben a ByteDance kisebbségi részesedést tartana meg.
Tíz évvel ezelőtt hazánkat Európa mehurcolta, mert lezárta a déli határát. Akkor mindenki „embertelennek” nevezett minket – ma ugyanazok az országok kerítést építenek, határt zárnak és menekültkvótákat utasítanak vissza. Íme a 2015-ös migrációs válság története – magyar szemmel.
p
0
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!