Fiatal, nő, alpolgármester

Sólyom István írása a Mandiner hetilapban.

Meglepetéssel fogadta Sepsiszentgyörgy a 2020-as önkormányzati választás után, hogy a huszonnégy éves Vargha Fruzsinának szánja az egyik alpolgármesteri tisztséget Antal Árpád városvezető. „Vargha Fruzsina kinevezésével erős üzenetet akartam megfogalmazni a fiataloknak, hogy mindenkinek építjük ezt a várost, de szinte semmit nem ér ez a tevékenység, ha a fiatalok nem jönnek haza, nem maradnak itthon, és nem kapcsolódnak be a település életébe” – fogalmazott a polgármester. A kolozsvári egyetemi padsort alpolgármesteri székre cserélő, frissen végző művészettörténész és néptáncos különösebb politikai szándék nélkül vágott bele a nem mindennapinak ígérkező kalandba.

Szakmai és családi hátteréből – édesapja Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, édesanyja pedagógus – és életkorából adódóan a kultúra és az ifjúsági élet szervezése tartozik Vargha Fruzsina portfóliójába. Az egyetemen a diákönkormányzatban tevékenykedett, így a képviselői szerep kisebb dimenzióban, de ismerős volt számára. A mesterképzést követően hazatért Sepsiszentgyörgyre, ahol az önkormányzat égisze alá tartozó Erdélyi Művészeti Központban tervezett elhelyezkedni, majd bejelentkezett a helyi RMDSZ-hez az önkormányzati választáson kiosztandó tanácsosjelölti helyek egyikére. „Addigi politikai aktivitásom kimerült a négyévenkénti választáson való részvételben. Érzékeltem, hogy amióta Antal Árpád vezeti Sepsiszentgyörgyöt, milyen változások történtek, de azokra sem politikai szemüvegen keresztül tekintettem: egyszerűen láttam, hogy egy világos vízióval rendelkező ember áll a város élén. Szeretek dolgozni az emberekért, közösségekben gondolkodni, jó ötletnek tűnt, hogy más életkorban lévő emberekkel a kultúráért, az ifjúságért tegyünk együtt. Logikus volt az a gondolat, hogy így próbáljam visszaintegrálni magam a város életébe öt év távollét után” – mondja Vargha Fruzsina.

A születésnapján értesült arról, hogy bejutott a helyi tanácsba. „Nagyon érdekes volt, hogy egyik napról a másikra megváltozott bennem az, ahogy a városra tekintettem. Addig kényelmes, kellemes helyként gondoltam a központra, ahol jó élni, de aztán észrevettem a gödröket az úttesten, a hulló vakolatot a tömbházak oldalán. Arra a legvadabb álmaimban sem gondoltam, hogy a polgármester az eskütétel utáni reggelen felajánlja nekem az alpolgármesteri pozíciót.” Mint meséli, sok ideje nem volt gondolkodni, mivel a városvezető azonnal választ kért. „Úgy voltam vele, hogy ez nagyon nagy kihívás, és egy Antal Árpád kaliberű polgármester az életben egyszer teszi fel ezt a kérdést egy olyan fiatalnak, mint én. Ballépés lett volna nem élni a lehetőséggel” – idézi fel.