Élete és sorsa a tragikus 20. századi társadalmi és politikai viszonyok lenyomata, munkássága ma is alapvetésnek számít a fejlődéslélektanban. A magyar származású Margaret Mahlerről emlékezünk meg.
2021. szeptember 08. 12:57
p
0
1
0
Mentés
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
Az újszülöttek nem tudnak különbséget tenni önmaguk és anyjuk, elsődleges gondozójuk között: szimbiotikus kapcsolatban vannak hónapokon át. Fél év is eltelik, mire egy gyerek érzékeli, hogy önálló lény: ekkor szembesül a szeparációs szorongással, amelynek helyes vagy éppen helytelen szülői lereagálása hosszú távon is meghatározhatja egy ember életét. Hároméves korunkra alakul ki bennünk a tudás, hogy önállóak vagyunk, a világban pedig létezik tárgyállandóság, vagyis a minket körülvevő dolgok – emberek, tárgyak és minden más – akkor is léteznek, ha éppen nem lájuk őket. Három mondatban így foglalhatjuk össze a világhírű pszichológus-gyermekorvos Margaret Mahler, leánykori nevén Schönberger Margit életének legmeghatározóbb munkáját.
Margit egy soproni zsidó család első gyermekeként született 1897-ben. Anyja háziasszony, apja tisztiorvos, a helyi zsidó közösség elnöke volt. A kislányt születésétől kezdve apja szerette jobban, a feljegyzések szerint boldogtalan édesanyja elutasító volt vele – ez későbbi életének, munkájának fényében különösen érdekes életrajzi adalék. Négy évvel később a Schönberger családba még egy kislány érkezett, Zsuzsanna, akit az anyja rajongásig szeretett. „Én hoztalak a világra, táplállak, szeretlek, imádlak, csak érted élek, te vagy az egész életem” – mondta egyszer az anya Zsuzsannának Margit füle hallatára. A nagyobb lány azt felelte: „És én, én az apámnak születtem…”
A legfőbb dolgunk, hogy széteső világunkban megmutassuk azokat az értékeket, amelyek maradandók és hagyományozhatók – mondja Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. A Kossuth- és Ybl-díjas építészt a leendő építészeti múzeumról és Vészabó Noémi Munkácsy-díjáról is kérdeztük elnöksége félidejében.
A Bizottság szerint az Apple megsértette azt a jogszabályt, amely tiltja a platformoknak, hogy korlátozzák a fejlesztőket abban, hogy olcsóbb alternatívákra irányítsák a felhasználókat.
Pócza István kérdezte a példátlan ukrán kémbotrányról Horváth Józsefet, a polgári elhárítás és a katonai titkosszolgálat korábbi főigazgató-helyettesét.
p
0
0
2
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!