Lappangó remekművek

Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.

Két határozott indokom is van arra, hogy miért érdemes az utcáról betérve nívós kereskedelmi galériák kiállításait látogatni. Egyrészt a múzeumokban sohasem látható, kizárólag magángyűjteményekben fellelhető – így a nagyközönség számára jellemzően ismeretlen – alkotásokat, köztük fő műveket ismerhetünk meg. Másrészt, legyen szó akár kávéházi számolócédulára vetett skiccekről, technikájukat tekintve klasszikus olaj-vászon festményekről, netán plasztikákról, e műtárgyak egytől egyig megvásárolhatók. A műkereskedelem persze soha nem fogja betölteni azt a szerepet, amit a muzeológia és a bölcsészettudományok eszközeivel enciklopédikusságra törekedő közgyűjtemények, de ne is legyenek ilyen elvárásaink.

A Kieselbach Galéria azon műtárgy-kereskedelemmel foglalkozó intézmények egyike, amely évtizedek óta kulturális missziót tölt be. Aukciós és eladásos kiállításai mellett fontos életművekre – mint legutóbb a festő Nagy István és a keramikus Gorka Géza –, illetve művészeti korszakok és stílusok hazai reprezentációjára fókuszáló tárlatokat rendez. Az e kiállítások kapcsán kiadott albumok és katalógusok a galériában zajló háttérmunka, így a művészettörténészi kutatások jelentőségére is rávilágítanak. Július végén nyílt a galéria aktuális nyári eladásos kiállítása, melynek már elektronikus katalógusát böngészve is csak kapkodjuk a fejünket. Szembetűnő, hogy a rendezők nagy műgonddal válogatták az anyagot. Az egyes életművekhez, a különféle stílustörténeti korszakokhoz és irányzatokhoz határozott sorvezetőt kap a látogató, amelyet tematikus szekciók (Nagybánya, Balaton, Alföld, Duna, Budapest, Párizs stb.) színesítenek tovább. A kiállítás egyik kiemelkedő darabjának tekinthető Vaszary János könnyed polgári eleganciát sugárzó Itáliai emlék című, 1930-as festménye, s hamar rácsodálkozunk idősebb Markó Károly 1854-ben festett eszményi tájképére is. Lotz Károly és Hollósy Simon zsánerei után megakad a tekintetünk egy Munkácsy által festett portrévázlaton, amely a Krisztus Pilátus előtt című monumentális festmény egyik előtanulmányaként készült. És itt jegyzem meg kellő tisztelettel, hogy Munkácsy vázlatai gyakorta sokkal inkább kidomborítják a festő kvalitásait, mint hatalmas vásznai.