Egy friss magyar kutatásban különböző kutyák tanulási képességeit hasonlították össze – és úgy tűnik, egyes kutyák könnyebben tanulnak másoknál. Hogyan értelmezhető a tehetség fogalma az állatok világában?
Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban.
Mindenki tehetséges valamiben! – így hangzott bő egy évtizeddel ezelőtt az addigi legnagyobb hazai tehetségsegítő projekt, a Magyar géniusz program szlogenje. E jelmondatot különböző változatokban mind a mai napig ismerik, használják a magyar tehetséggondozó szervezetek körében. E szép és bátorító gondolat s általában a ’tehetséges’ jelző hallatán magától értetődően mindenki emberekre, főként fiatalokra asszociál. Egy új etológiai kutatás azonban izgalmas kihívást adhat a pedagógusoknak, a pszichológusoknak és a tehetségsegítő szakembereknek az eddig használt tehetségfogalommal kapcsolatban.
Az ELTE Etológia Tanszékének legújabb, a Scientific Reports című szakfolyóiratban július elején publikált kutatása ugyanis megállapította: bár a kutyák túlnyomó többségének küzdelmes az egyes tárgyak, például a játékok nevének a megtanulása, ha szigorúan ellenőrzött körülmények között tesztelik a tudásukat, a legügyesebb szótanuló kutyák szűk köre képes több játék nevét is elsajátítani, ráadásul elég könnyedén.
Az ELTE Etológia Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportja, valamint az MTA Összehasonlító Viselkedéskutató Csoportja által indított program szakemberei negyven kutyát képeztek egy intenzív, három hónapig tartó tréningprogramban. E foglalkozássorozat alatt az állatoknak legalább két kutyajáték nevét kellett megtanulniuk, ez a minimumfeltétel ahhoz, hogy fel lehessen mérni, meg tudják-e különböztetni a tárgyakat a nevük alapján. A tréningprogram napi, kutya és gazdája közötti játékos interakciókat jelentett, amelyek során a gazda többször megismételte a játék nevét. Ezt egészítették ki a heti foglalkozások kutyakiképző vezetésével.
A kutatók hipotézise az volt, hogy minél fiatalabb egy kutya, annál fogékonyabb az újdonságok iránt, így annál könnyebben tanul új szavakat. Ezt az előzetes feltevésüket erősítette az a tény, hogy a fiatal agy plaszticitása, vagyis alkalmazkodóképessége az új körülményekhez és információkhoz a legnagyobb általában. A vizsgálati csoportba ezért kölyökkutyákat és kifejlett egyedeket egyaránt beválogattak. Csakhogy a képzési program, vagyis a játékos foglalkozások előrehaladtával azt kellett megállapítaniuk: a tanulási képesség és az életkor között nem található összefüggés.