Kell-e a harmadik oltás?

Konopás Noémi írása a Mandiner hetilapban.

Nagymértékben meghatározta a politikai közbeszédet júliusban a harmadik oltás kérdése. Kezdődött azzal, hogy a Videoton saját dolgozói körében önkéntes vizsgálatot végzett, amiből a cég vezetője szerint az derült ki, hogy a Sinopharm­-féle vakcinával oltott hatvan év felettiek „semmilyen védettséggel nem rendelkeznek a vírus ellen”. Ezt követően a főváros is lépett, Karácsony Gergely főpolgármester július elején – „kínai érdekek kiszolgálása, az ebből fakadó biznisz­érdekek” és „az ostoba és felelőtlen politikai propaganda helyett” – antitestvizsgálatot hirdetett. Az eredmények alapján a legjobb oltóanyagnak a Moderna bizonyult: a beoltottak 98,91 százalékának szervezetében volt jelen az IgG antitest az elvárt 50 AU/ml vagy a fölötti értéken. Az AstraZeneca vakcinája 98,71, a Pfizer–BioNTeché 98,4, a Sputnik V 96,85 százalék körül teljesített, a sort a Sino­pharm készítménye zárta 74,11 százalékkal.

Hogy ez sok vagy kevés, értelmezés kérdése. Fontos megjegyezni, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) akkor tart hatásosnak egy vakcinát, ha a klinikai vizsgálatok különböző fázisaiban bebizonyosodik, hogy minimum 50-60 százalékos hatékonysággal működik. „Ez a szám mindenképpen jó aránynak számít” – értékeli lapunknak a fővárosi mérés Sinopharm-értékét Rusvai Miklós virológus. Hangsúlyozza, mindkét keleti vakcina nagyon hatékonyan vett részt a fogékony lakosság immunizálásában, nélkülük lassabban csengett volna le a harmadik hullám. A Sinopharm­-féle oltással több mint egymillió embert oltottak itthon, s a Sputnik V-vel is közel ugyanennyit. Ám a szakértő azt is megjegyzi, hogy bár „kétségtelenül jó” oltóanyag a kínai, „annak a leggyengébb az immunológiai hatása”. Ami bizonyos, hogy még a fővárosi mérés szerint is védett a Sinopharm-vakcinával oltott hatvan év felettiek mintegy háromnegyede.

Nem sokkal később a Semmelweis Egyetem is előrukkolt egy vizsgálattal, melyen a Sputnik V végzett a legjobb helyen 97,6 százalékkal, ezt követte a Pfizer–BioNTech, majd a Moderna készítménye 95, illetve 94,5 százalékkal. A kínai oltóanyagot az egyetem 79,4 százalékra mérte.

Érdekesség, hogy noha éppen azokat vizsgálták, akiknek a szervezete korábban igazoltan nem termelt ellenanyagot, a korábban negatívnak mért személyek 88 százalékánál mutattak ki antitestet – tehát a vizsgálat cáfolta, de legalábbis árnyalta a korábbi eredményeket. Ez remek példa arra, hogy ahány teszt, annyi eredmény, egységes módszertan híján – bizonyos szakértők szerint – nem érdemes nézetni az ellenanyagszintet (lásd keretes interjúnkat). Nem beszélve arról, hogy az antitestszint csupán a védekezés egyik eleme, mint azt Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője lapunknak hangsúlyozza. Vagyis az, hogy valakinek az oltást követően nincs vagy alacsony az antitestszintje, nem jelenti azt, hogy nem védett a koronavírus ellen, hiszen a sejtes immun­válasza erős lehet.