A véleményt az különbözteti meg a tudástól, hogy nincs időtudata; mintha a jelen volna a teljesség. Emellett nincs távolságtartása a megítélt ügytől, vagyis a véleményformálónak nem számít, hogy mikor és milyen mélységben foglalkozott az adott kérdéssel. Mégis miért élvez akkora támogatást a vélemény manapság? Mert a modern demokráciában ezzel cserélik fel a szólásszabadság eszményét. Ez az eszmény – valójában minden valamirevaló eszme – sosem a tömegek számára kalibrálva született meg. A tömegnek nem dolga eszméket megfogalmazni, mivel nem is tudna: a vélemények összege nem a bölcsesség, még csak nem is tudás. A szólásszabadság nem azonos a véleményformálás szabadságával. Ez a szabadság eredetileg az írástudókra vonatkozott. Ki lehet bővíteni, de ennek – leszámítva a politikai cinizmust – nincs értelme. Akinek mondandója van, az még nem szólás, csupán beszélni vágyik az illető. Ez pedig a locsogás széles világa. A locsogáshoz nem kell jog, elég, ha valakinek kedve van hozzá.
A szólásszabadság eredeti modern eszméje abból indul ki, hogy ha az enyémmel ellentétes érv nem hangozhat el, akkor miként tudható meg, mi az igazság. Az igazság megismerésének feltétele, hogy a téves nézet is elhangozzon. Az igazságkeresés legfőbb feltétele tehát a hamis érv megismerése, mivel az igazságkeresés nem a tudáson, hanem egy viszonyítási kapcsolaton múlik: az igazság abszolút, a tudásunk viszont sosem az, így egyedül akkor kerülhetünk közelebb hozzá, ha a sajátunkkal ellentétes érveket megismerhetjük. Ez a szólásszabadság értelme. Formája pedig az érvelés: a vélemény nem feltétlenül érv, legritkább esetben az, csupán valamilyen értelmi, érzelmi vagy akarati megnyilvánulás eszköze. Ennek pedig nem számít, mekkora megnyilvánulási fóruma van, legfeljebb bizonyos emberek indulatainak a levezetésére szolgál. Emiatt a betelefonálós véleményműsorok unalmasak, politikai szondának használhatók, de az igazság keresésének nem eszközei.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A miniszterelnök politikai igazgatóját kérdeztük a nagy figyelmet kiváltó egyetemi eljárás kapcsán.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Úgy tűnik, Orbán Viktor már nem csak kormányfő, hanem múzsa is, aki megihleti a baloldali zsurnalisztákat.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Donald Tusk és Volodimir Zelenszkij is teljesen más hangnemet ütött meg.
Könnyű vagy nehéz a sorsolás? Teljesen mindegy, a lényeg: 40 év után legyen végre világbajnoki résztvevő a magyar válogatott!
