Szarajevó, világháború, bukás, őszirózsa, tanácskormány, Trianon. Hőstettek és tragédiák centenáriumával zakatolt el mellettünk a század második évtizede, s jut belőle a harmadikra is, ilyen például az elfelejtett operettállam, a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója.
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
A Magyar Királyság kétéves agóniája során számos tiszavirág-életű államocska vagy bábállamocska alakult különféle célokkal. Egy részük a magyar fennhatóság fenntartását próbálta elérni kevert lakosságú vidékeken, adott esetben jelentős nemzetiségi támogatással, ilyen volt a német–magyar dominanciájú Bánsági Köztársaság, amelynek a jugoszláv hadsereg bevonulása vetett véget, vagy az őrvidéki Lajtabánság, amelynek Sopron és környéke megmaradása köszönhető. Más részük az erősödő nemzetiségi követelések nyomán jött létre a magyar állammal szemben, mint a Hucul Köztársaság Kárpátalján. Még érdekesebb a Vendvidéki Köztársaság esete, ahol egy helyi kalandor politikus teremtette meg a jugoszláv megszállás alapjait, noha a területet a békediktátum eredetileg nem is ítélte oda Belgrádnak.
A Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság kereteit a szerb–francia megszállás teremtette meg 1918 őszétől. Mint lapunknak a térség 1918 és 1921 közötti eseményeit kutató történész, Csarnai Márk elmondja, voltak bőven magyarellenes atrocitások Délvidék számos településén: zaklatták a magyar kereskedőket, kirúgták a magyar hivatalnokokat, hogy sokszor képzetlen szerbeknek csináljanak helyet, Torzsán és Zomborban civilekkel is összecsaptak, aminek huszonöt halálos áldozata és negyven sebesültje volt. A lakosság próbálta túlélni a helyzetet. Mint a történész fogalmaz, intenzíven folyt Baranya kirablása, az úri magánvagyonokat eltulajdonították, az erdőket letarolták, a szénbányákat szerb állami tulajdonnak nyilvánították, és gyors kitermelésre állították át; az egész térségben leálltak a malmok, liszthiány ütötte fel a fejét, és általános hanyatlás kezdődött. Belgrád erőteljesen lobbizott a terület megszerzéséért, a hazánk jelenlegi területének déli, Pécstől Újszegedig húzódó sávjáról azonban az antant már 1919 nyarán döntött: eszerint Baranya vármegye nagyobb része a durván megcsonkított Magyarország része maradhatott. A szerbek persze vonakodtak kivonulni egészen addig, amíg az antant maga nem kezdte egyre erőteljesebben sürgetni ezt a lépést, mert pontot akart tenni a magyar ügy végére.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Orbánéknak elég megőrizni táborukból, aki jelenleg megvan, és emellett kb. 20-25 billegő körzetre koncentrálni.
Milliók tájékozódnak az Eric Li által alapított híroldalról; a politológus most elmondta, hogyan lehet Magyarországnak is nagy szerepe a világban.
