Most száz éve, 1921. augusztus 28-án Ágfalvánál a Rongyos Gárda önkéntesei meglepetésszerűen rajtaütöttek a terület átvételére érkező osztrák csendőrökön – ezzel kitört a nyugat-magyarországi felkelés, amelynek eredménye a Sopron környéki népszavazás lett, s az, hogy a város magyar maradhatott.
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
Virágeső helyett puskaropogás fogadta az osztrák csendőröket a Soprontól kissé nyugatra eső Ágfalvánál. A hivatalosan felszabadítani érkezők annyira bíztak az egyébként zömmel német többségű települések lakóinak szimpátiájában, hogy még rezesbandát – és vörös zászlós civileket – is vittek magukkal az ünnepélyes bemasírozáshoz. Annál nagyobb meglepetésként érte őket, amikor a Rongyos Gárda csapatai rajtuk ütöttek, a lőporfüsttel együtt pedig szertefoszlott a Nyugat-Magyarország akadálytalan megszerzéséről szőtt álmuk is.
Márpedig ezek az álmok – mint Sarkady Sándor történész lapunknak fogalmaz – nem csupán a „duplán: Saint-Germainben és Trianonban is eladott” nyugati határszéli mintegy 4300 négyzetkilométerre vonatkoztak. Kevéssé ismert tény, de az osztrákok egy jóval szélesebb sávot szerettek volna megkaparintani Mosonmagyaróvártól Szombathelyen át Szentgotthárdig az egyébként nem is osztrák, hanem bajor–sváb hospesek leszármazottainak német ajkú voltára hivatkozva. Ausztria jutalmul kapta volna a területet azért, mert lemondott a Németországgal való egyesülésről, emellett azzal lehetett – olasz támogatással – kiütni a szláv korridorra vonatkozó aspirációkat, ha egyszerűen odaadják hazánk nyugati határsávját az osztrákoknak.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az eset élesen rávilágít a párt ígéretei és a valóság közötti súlyos ellentmondásokra. Nincs megállás a lejtőn Magyar Péternek. Kovács András írása.
2004. december 5-én tartották a népszavazást a kettős állampolgárságról.
A 7,3 milliárd eurós projekthez a magyar állam mintegy 800 millió eurós támogatást vállal.
Szlovéniában sorsdöntő választást tartanak vasárnap.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
A szegedi Háborúellenes Gyűlés után Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője és Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai kutatási igazgatója a helyszínről értékelték a nap tanulságait.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
