Izgalmas kiállítással és pazar katalógussal ünnepli grafikai gyűjteményének százötven éves fennállását a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A Leonardótól Miróig – Papír/forma: Százötven éve rajzok és grafikák bűvöletében című tárlat e műalkotások fejlődésének a középkortól egészen napjainkig tartó ívét villantja fel a látogatóknak.
Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.
A tárlat, illetve a hozzá kapcsolódó, Papír/forma. Nyolc évszázad legszebb rajzai és sokszorosított grafikái a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiben című katalógus egyszerre két történetet, vagy inkább „történetet a történetben” kíván elmesélni a látogatónak-olvasónak. Az Esterházy hercegektől származó állami gyűjtemény létrejöttének és fejlődésének százötven éves történetéből egyben a rajz és a sokszorosított grafika mint képzőművészeti műfaj nyolc évszázados alakulása is kibontakozik.
A kiállítás és a katalógus olyan izgalmas utazásra invitálja a figyelmes befogadót, amely során nem csupán esztétikai élményekkel lesz gazdagabb. Érdekes dolgokat tudhat meg a művészi technikák fejlődéséről, az európai és magyarországi műgyűjtés történetéről vagy arról, hogyan változott a rajzok és a grafikák megbecsültsége a képzőművészeti alkotások körében.
A tárlat és a katalógus közötti szoros kapcsolat egyébként szinte kézzelfogható, mivel a múzeum Michelangelo termében megrendezett kiállítás installációja a katalóguskötet stíluselemeiből merít, és minimalista formanyelve szembeötlően harmonizál az eredetileg neoreneszánsz kialakítású térrel. Mindehhez hozzájön az a körülmény is, hogy a tárlat egyben a múzeumi élet újraindításának a nyitánya is a Szépművészetiben.
A kiállítás a gyűjtemény ritkán látható, legértékesebb rajzait és grafikáit mutatja be. Így Dürer, Leonardo, Raffaello, Rembrandt, Rubens, Francesco Guardi, Goya, Barabás Miklós, Delacroix, Munkácsy, Van Gogh, Cézanne, Toulouse-Lautrec, Picasso, Schiele, Rippl-Rónai, Aba-Novák, Miró és Jaume Plensa egy-egy kivételes alkotása is látható, továbbá néhány kiemelkedő új szerzemény. A kurátorok, Bódi Kinga és Bodor Kata negyvennégy műbe sűrítették a múzeum különböző magyar és nemzetközi gyűjteményegységeinek bemutatását. A művek által felrajzolt ív egy kora 15. századi ismeretlen csehországi mester pergamenre festett iniciáléjától Maurer Dóra 13 nyom című, 2016-ban készült digitális nyomatáig tart. A katalógus nagyobbat merít a benne szereplő ötszáznegyven alkotással.
A teljes állományhoz képest azonban mindkét fenti szám eltörpül: a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményegységei több tízezer rajzzal, illetve százezres nagyságrendet számláló sokszorosított grafikai anyaggal rendelkeznek. Ez is jól érzékelteti, hogy milyen kihívást jelenthetett a válogatás összeállítása. Persze önmagában a tény, hogy ekkora nemzetközi és magyar történeti ívet saját anyagból fel lehet rajzolni, már óriási dolog.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Meghozta döntését a Török Labdarúgó-szövetség.
Csak a szokásos...
Duna-történet, cívis botanika, bogáncs és liliom: jól látszik, hogy múzeumaink tárlatai Dunavecsétől Debrecenig egyre többször dolgozzák fel a természetvédelem témáját.
Egy bajnokin kapott piros lapot.
Makovecz Imre nélkül sem 1998-ban, sem 2010-ben nem sikerült volna választást nyerni, és nem születtek volna meg a polgári körök sem. Orbán Viktor erről és a makoveczi világészlelésről is beszélt a Műcsarnokban, az építész születésének kilencvenedik évfordulójára emlékező nagyszabású tárlat megnyitóján.
Kis magyar futballabszurdum.
Sőt, mint kiderült, ezeket még a saját brüsszeli pártja is erőlteti.
A kormány döntése értelmében tovább emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami a következő években is meghatározza a magyar bérek alakulását.
