Izgalmas kiállítással és pazar katalógussal ünnepli grafikai gyűjteményének százötven éves fennállását a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A Leonardótól Miróig – Papír/forma: Százötven éve rajzok és grafikák bűvöletében című tárlat e műalkotások fejlődésének a középkortól egészen napjainkig tartó ívét villantja fel a látogatóknak.
Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.
A tárlat, illetve a hozzá kapcsolódó, Papír/forma. Nyolc évszázad legszebb rajzai és sokszorosított grafikái a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiben című katalógus egyszerre két történetet, vagy inkább „történetet a történetben” kíván elmesélni a látogatónak-olvasónak. Az Esterházy hercegektől származó állami gyűjtemény létrejöttének és fejlődésének százötven éves történetéből egyben a rajz és a sokszorosított grafika mint képzőművészeti műfaj nyolc évszázados alakulása is kibontakozik.
A kiállítás és a katalógus olyan izgalmas utazásra invitálja a figyelmes befogadót, amely során nem csupán esztétikai élményekkel lesz gazdagabb. Érdekes dolgokat tudhat meg a művészi technikák fejlődéséről, az európai és magyarországi műgyűjtés történetéről vagy arról, hogyan változott a rajzok és a grafikák megbecsültsége a képzőművészeti alkotások körében.
A tárlat és a katalógus közötti szoros kapcsolat egyébként szinte kézzelfogható, mivel a múzeum Michelangelo termében megrendezett kiállítás installációja a katalóguskötet stíluselemeiből merít, és minimalista formanyelve szembeötlően harmonizál az eredetileg neoreneszánsz kialakítású térrel. Mindehhez hozzájön az a körülmény is, hogy a tárlat egyben a múzeumi élet újraindításának a nyitánya is a Szépművészetiben.
A kiállítás a gyűjtemény ritkán látható, legértékesebb rajzait és grafikáit mutatja be. Így Dürer, Leonardo, Raffaello, Rembrandt, Rubens, Francesco Guardi, Goya, Barabás Miklós, Delacroix, Munkácsy, Van Gogh, Cézanne, Toulouse-Lautrec, Picasso, Schiele, Rippl-Rónai, Aba-Novák, Miró és Jaume Plensa egy-egy kivételes alkotása is látható, továbbá néhány kiemelkedő új szerzemény. A kurátorok, Bódi Kinga és Bodor Kata negyvennégy műbe sűrítették a múzeum különböző magyar és nemzetközi gyűjteményegységeinek bemutatását. A művek által felrajzolt ív egy kora 15. századi ismeretlen csehországi mester pergamenre festett iniciáléjától Maurer Dóra 13 nyom című, 2016-ban készült digitális nyomatáig tart. A katalógus nagyobbat merít a benne szereplő ötszáznegyven alkotással.
A teljes állományhoz képest azonban mindkét fenti szám eltörpül: a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményegységei több tízezer rajzzal, illetve százezres nagyságrendet számláló sokszorosított grafikai anyaggal rendelkeznek. Ez is jól érzékelteti, hogy milyen kihívást jelenthetett a válogatás összeállítása. Persze önmagában a tény, hogy ekkora nemzetközi és magyar történeti ívet saját anyagból fel lehet rajzolni, már óriási dolog.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Az épület önmagában megér egy látogatást.
Mégpedig a Szépművészeti Múzeum „Munkácsy – Egy világsiker története” című kiállításához.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
Egyszer már összefutottunk az Eb-n a vasárnapi ellenféllel, és nincsenek szép emlékeink.
