Egy korábbi interjújában rámutatott, hogy az emberi jogok túlzottan kiterjesztett értelmezése alapvetően hibás. Felmerül a kérdés, hogy az EU részéről Magyarországgal és Lengyelországgal szemben megfogalmazott kritika a jogállamiság érvényesülésére vonatkozóan mennyiben problematikus, hiszen a fogalomnak még egységes értelmezése sem létezik.
Az emberi jogok és a jogállamiság ugyanarra a jelenségre összpontosítanak: teljesítenünk kell egy minimumszintet azért, hogy az emberi együttélés működőképes legyen. Például az élethez való jog, hogy nem gyilkolhatjuk szabadon meg egymást, alapvető kitétel. Egyszóval van minimális körük az alapjogoknak, amelyeknek mindenképpen érvényesülniük kell. Azt azonban nehéz megmondani, hogy mindez miként valósítható meg az egyes konkrét közösségek, nemzetek esetében. Az, hogy miként alkalmazzuk a jogállamiság alapelveit egy-egy országban, rendkívül körültekintő, helyi döntés kérdése.
Hallani lehetett bizonyos ellentmondásokról a Toledói Egyetem által önnek idén odaítélt Inclusive Excellence Award kapcsán, amely díjat az egyetem sokszínűségét gazdagító munkatársak szokták minden évben megkapni.
Oktatóként azokért a politikai és vallási nézőpontokért kaptam meg a díjat, amelyekkel gazdagítottam az egyetem palettáját. Az USA-ban különböző okokból kifolyólag nincsen túl sok vállaltan keresztény, konzervatív egyetemi oktató hivatalban. Ezen okok között szerintem számos rossz található, ennek ellenére a helyzet ténykérdés. Az egyetemem szerintem jó döntést hozott, amikor a hátterem ismeretében engem választott.
És mik voltak a kifogások?
A kitüntetésemmel kapcsolatban két kritika merült fel. Az egyik szerint egy fehér, keresztény férfinak nem lenne szabad megkapnia a kitüntetést. Ez elég fura érv, tekintettel arra, hogy az egyetem egyik hivatalos alapelve, hogy fajra, vallásra való tekintet nélkül ítélik meg a teljesítményt. A másik érv szerint nem olyan politikai és vallási elveket követek, amelyek alkalmassá tennének a kitüntetésre. Az egyetemi munkatársak kiválasztásánál Amerikában a politikai nézetek, a bőrszín, egyebek ugyanannyit vagy esetenként többet nyomnak a latban annál, hogy az illető milyen jó szakembernek számít. Egyszer egy kollégám nyíltan le is szögezte: a fehér férfiakkal szemben szigorúbb követelményeket támasztanak.