Magyarország a kormányzat sportot támogató adópolitikájával, a világversenyeken szerzett, egy főre jutó aranyérmek számával és a nemzetközi versenyrendezés színvonalát tekintve is követendő példa a globális sportközösség számára – mondja Raffaele Chiulli, a világ egyik legbefolyásosabb nemzetközi sportdiplomatája. Az olasz sportvezetővel a dzsúdó-világbajnokságon beszélgettünk Budapesten.
Csisztu Zsuzsa interjúja a Mandiner hetilapban.
Egy évvel ezelőtt, amikor beszélgettünk, még felmérhetetlen volt, mekkora sebet ejt majd a sport területén a pandémia, mind financiális, mind szociális értelemben. A legnagyobb globális sporternyőszervezet, a GAISF vezetőjeként hogyan értékeli, túljutott végre a sportvilág az ijesztő mélyponton?
A nemzetközi sportvilág az első teljes lezárásokat követően viszonylag gyorsan ébredt, és konkrét lépéseket tett azért, hogy fenntartsa a sportvilág körforgását. Gondoljunk csak a Nemzetközi Automobil-szövetségre, a FIA-ra, amely szinte az elsők között indult újra, mert valóban előre láttak bizonyos koncepciókat, mint például a buborékban rendezés lehetőségét vagy a gyorstesztelést, úgyhogy bátran ki merem mondani, hogy látjuk már a fényt az alagút végén. Ezt természetesen nagyban előremozdítja a vakcináció folyamata, amelyben mi is segítséget kínáltunk a nemzetközi sportközösségnek.
A most zajló labdarúgó-Európa-bajnokság is ígéretes példa lehet, amely a végét jelentheti egy nézők nélküli, a sport természetétől idegen időszaknak.
A folyamat már korábban elindult, hiszen nemzetközi kerékpáros-események, motorsportversenyek is zajlottak már nézők jelenlétében, de nyilván az Euro2020 labdarúgó-Európa-bajnokság kapja a legnagyobb figyelmet. Bár a különböző helyszíneken eltérő a szabályozás – van, ahol erősen korlátozott számú közönség lehet jelen –, de mégiscsak igazi szurkolók tölthetik meg végre a lelátókat a kartonemberek és az alájátszott szurkoláshangok helyett.
Budapesten például egyedüliként telt házzal mentek a mérkőzések.
Igen, míg például Olaszországban a szurkolóknak csak a negyede lehetett jelen; az egyes helyeken a lokális szabályozás és az UEFA útmutatása együttesen érvényesül. Tény, hogy mivel ennyien követik a labdarúgást, a most zajló Európa-bajnokság ígéretes üzenetet hordoz, és megalapozza egy integrált, egyszerre több helyszínen futó, a terheken osztozó, de az együttes rendezés hasznait közösen élvező versenymenedzselés jövőjét.
Apropó, terhek. Törekvéseiből jól kiolvasható, hogy számos olyan területen igyekszik a GAISF utat mutatni, amely a sportvilágon kívüli folyamatokra is hat, akár példát mutathat más szervezeteknek is. Ilyen kérdés például a fenntarthatóság. A sport óriási globális üzlet, jogos felvetés tehát, hogy a nagy nemzetközi rendezvények nem jelentenek-e fokozott környezeti terhelést is, és meg tud-e újulni a sportvilág a fenntartható megoldások beemelésével.
Természetesen igen, és amennyiben igaz, hogy a probléma globális, akkor a megoldásnak is globálisnak kell lennie. Nem kapcsolódhat csak meghatározott országokhoz vagy területekhez. A kifejezetten a sport fenntarthatóságának kezelésével foglalkozó NOB-iránymutatások számos gyakorlati lépést tesznek szükségessé. Ez egy kulturális változás, ami lassú folyamat, de gondolkodásmódbeli átalakulást hozhat. Először egyéni szinten kell lépnünk, majd együttesen, megfelelő példával elöl járva a felnövekvő generációk számára. A nagy sporteseményeknek, például az olimpiának, de akár kisebb rendezvényeknek is az egyik rendező elve kell hogy legyen, milyen környezeti lábnyomot hagyunk magunk után. Vagyis a fenntarthatóságnak minden egyes tevékenységünk középpontjában kell állnia.
Huszonhárom éve, amikor a naganói téli olimpián jártam, a helyi rendezők a nemzetközi sajtó- és televíziós központban dolgozó több ezer újságírónak már burgonyahéjból préselt és teljes mértékben lebomló tányérokat és evőeszközöket kínáltak az éttermekben, hogy abban a két hétben, amíg a több ezer idegen ott tartózkodik és dolgozik, igyekezzenek a környezeti terhelést csökkenteni. Vannak már a sportágak nemzetközi szervezeteinek is bevált és működő jó gyakorlatai?
Hogy segítsük a sport fenntarthatósági céljainak megvalósulását, a GAIFS-nél létrehoztunk egy úgynevezett fenntarthatósági sportportált, a Sustainability.sportot, ahol széles körben találhatunk jó példákat. A Nemzetközi Lovassportszövetség (FEI) például azt a tapasztalatot osztotta meg a weboldalon, hogy a Helsinkiben rendszeresen zajló világkupaversenyen keletkező, mintegy 100 tonnányi lótrágyát elektromos energiává alakítják át a négynapos esemény során, s a termelt többletenergiát visszavezetik az országos hálózatba, hogy fűtse a Helsinki környéki otthonokat. Vagy említhetném a Nemzetközi Röplabdaszövetség, az FIVB összefogását is a Ghost Fishing alapítvánnyal a Good Net projekt elindításáért. A program célja óceánjaink elhagyott halászhálóinak visszaszerzése, amelyek egyrészt veszélyt jelentenek a tengeri élővilágra, másrészt a begyűjtött halászhálókat röplabdahálóvá alakítják át. Ezzel minden szereplő nyer. Az egyik legismertebb, már évekkel ezelőtt bevezetett lépés, amelyet 2008 óta látunk a Nemzetközi Öttusaszövetség, a UIPM döntése nyomán, hogy bevezették a lézerpisztolyt annak érdekében, hogy eltávolíthassák a környezetszennyező ólomgolyókat a sportágból. Azt is nagy eredménynek tartom, hogy az általam vezetett Nemzetközi Motorcsónak-szövetségben, a UIM-ben Alejandro Agag vezetésével és Albert monacói herceg támogatásával megalkottuk a karbonsemleges, teljesen elektromos motorcsónak UIN-E1-es világkupa-sorozatot.
Hazánkban a kormányzat hosszú ideje stratégiai ágazatként tekint a sportra, ami miatt olykor kritika is éri, elsősorban olyan irányokból, ahonnan kevéssé fordítanak figyelmet a sport pozitív társadalmi hozadékaira.
Sokszor megfordulok Budapesten, és ha eltekintek attól, hogy valóban mennyire otthon érzem itt magam, és szigorúan csak a sportot támogató helyi törekvésekre koncentrálok, roppant pozitív példának tartom, amit a magyar kormány tesz. Érződik a stratégiai gondolkodás például abban, ahogy a nemzetközi sportszövetségek befogadásában adócsökkentéssel és egyéb ösztönzőkkel Budapest számos nemzetközi sportszervezet otthona kíván lenni. Magyarország nemzetközi versenyeken elért eredményei és egy főre jutó érmei nagyon meggyőzők, és amellett sem lehet elmenni szó nélkül, milyen sikeres sportvilágeseményeket rendezett Budapest, kezdve a FINA vizes világbajnokságtól a birkózó- vagy a most zajló dzsúdó-világbajnokságig, illetve a számomra kiemelt fontosságú eseményig, a World Urban Gamesig. Most pedig az Euro2020 labdarúgó-Európa-bajnokság társrendezőjeként Budapest mércét felállító kvalitásai a globális sportközösség pozitív példájává emelték az országot.
És kinek drukkol az Eb-n?
Imádom a labdarúgást, magam is félprofi játékos voltam, sőt még ma is játszom, természetesen az olaszoknak drukkolok. Szerintem Mancini csodát tesz ezzel a csapattal!
Kivel látná szívesen az olasz csapatot a döntőben?
Legszívesebben a magyar csapat ellen, hiszen olasz edzőjük van Marco Rossi személyében. Persze ez most már nem lehetséges, de ki tudja, mit hoz a jövő, a labda mindenkinek gömbölyű.
Raffaele Chiulli
A 64 esztendős olasz sportvezető a világ egyik legbefolyásosabb sportdiplomatája, a Nemzetközi Sportszövetségek Globális Szövetsége (GAISF), az összes (olimpiai és nem olimpiai) nemzetközi sportszövetség, jelenleg 128 globális sportszervezet ernyőszervezetének az elnöke. A GAISF-nek olyan világszintű szövetségek a tagjai, mint a FIFA, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség vagy az IJF, a Nemzetközi Dzsúdószövetség vagy éppen a frissen csatlakozott teljes jogú tag, a Fiteq, a magyar sporttechnológiai innováción alapuló sportág gyűjtőszervezete, a Nemzetközi Teqballszövetség. Vezeti továbbá a SportAccordot is, amely a világ legjelentősebb globális sport- és üzleti fóruma, elnöke a Nemzetközi Motorcsónak-szövetségnek is. A 2019-ben Budapesten első ízben megrendezett Városi világjátékok, a World Urban Games megalapításában oroszlánrészt vállalt, és elragadtatással beszélt a játékok végén a budapesti rendezésről. Chiulli részt vett a Harci világjátékok, a World Combat Games 2021-es újraindításában is. A római születésű sportvezető eredeti szakmáját tekintve környezetmérnök, tudományos doktorátusát kitüntetéssel szerezte a római La Sapienza Egyetemen, és posztgraduális tanulmányokat végzett a Duke Egyetemen és a svájci Nemzetközi Vezetésfejlesztési Intézetben (IMD). Olaszul, angolul, franciául és spanyolul beszél, és az első számú élharcosa a sport globális fenntarthatósági törekvéseinek. Nemzetközi elismerései mellett az Olasz Köztársasági Érdemrend lovagja.
Nyitókép: Budapesti Fejlesztési Központ
A Telex és a 444 másfél nap alatt nem bírta leszemlézni Tölgyessy Péter Partizánnak adott interjúját, amelyben az elemző arról beszél, hogy kifogyott a szufla Magyar Péter kampányából.
„Magyar Péter felhajtóereje elfogyóban van” – állapította meg a politológus.
Szergej Lavrov nagyjából olyan gyakorisággal ad spontán interjúkat hazai pályán, mint Orbán Viktor.
„A szakma megszégyenítése” – így jellemezte Havas Hont András tevékenységét az Orbán-interjú kapcsán.
Az Orbán Győzőnével készült interjú jól láthatóan alaposan felborzolta a kedélyeket az ellenzéki szavazók között.
Alice Weidel exkluzív interjút adott lapunknak, amelyben hangsúlyozta: 2026-ban a szuverenitás és az Ursula von der Leyentől való függés közt kell választanunk.
Egy sárga lapért bőven megérte...
Selma van de Perre, aki október végén 103 éves korában hunyt el majdnem nyolcvan évet várt arra, hogy könyv formában is elmesélje a történetét.
