Július végéig lehet jelölni a Nők Magyarországért díjra azokat a hölgyeket, akik a járvány alatt kiemelkedő munkát végeztek a szakmájukban, ám a legtöbbek által láthatatlanul. Két tavalyi díjazottal a hivatásáról, Novák Katalin miniszterrel a gondoskodás megbecsültségéről beszélgettünk.
2021. július 14. 09:57
p
1
0
0
Mentés
Szalai Laura és Konopás Noémi írása a Mandiner hetilapban.
„Vannak, akik azt üzenik, hogy a nők és a férfiak nemcsak egyenlők, hanem egyformák is, ám el kell fogadnunk, hogy sok szempontból különbözünk. Ehhez hozzátartozik az, hogy a nők gyakrabban választanak gondoskodó szakmát” – mondja a Mandinernek Novák Katalin, a Nők Magyarországért Klub (NMK) alapító elnöke, a családokért felelős miniszter. Az egyesület a Nők Magyarországért díjjal azokat a hölgyeket szeretné reflektorfénybe állítani, akik egészségügyi, szociális, oktatási vagy bármilyen más területen azért dolgoztak a pandémia idején, hogy másoknak élhetőbbek legyenek a mindennapok.
A miniszter hangsúlyozza, az érintett területeken nemcsak Magyarországon, hanem a világ minden részén többségben vannak a hölgyek. „Tetszik, nem tetszik, ettől még tény: bennük inkább megvan a hajlam arra, hogy valamilyen segítő szakmát válasszanak, vagy akár anyagi ellentételezés nélkül segítsenek a környezetükben élőknek. Mi azt tehetjük, hogy morálisan és anyagilag elismerjük a teljesítményüket” – fogalmaz Novák Katalin.
Valóban: a koronavírus-járvány idején nagyon sokan helytálltak nemcsak a frontvonalban, hanem a háttérben is, ráadásul a harmadik hullám idején megfáradva kellett nap mint nap teljesíteniük. Ilyen hétköznapi hős lehet egy bölcsődei dadus, a járvány alatt három műszakban dolgozó ápoló, a csomagokat kiszállító postás, a boltos és az édesanya, aki főállású anyaként vagy a munkája mellett összetartotta a családot, és beállt a pedagógusok mellé tanítani a gyermekeit.
Fotó: Mátrai Dávid
Az NMK először 2020-ban hirdette meg a Nők Magyarországért díjat, amellyel azokat a nőket ismeri el, akik életükkel, munkájukkal példát mutatnak. Tavaly a Pécsi Tudományegyetem egyik kutatócsoportjának férfi tagjai jelölték a csapat hölgy tagjait, akik el is nyerték az elismerést. Volt olyan idősotthon, ahol a lakók fogtak össze, hogy az intézmény vezetőjét felterjesszék a díjra. Érkezett jelölés olyan pedagógusra, akit a szülők javasoltak a gyerekekkel való kommunikációban alkalmazott innovatív megoldásaiért. Egy az ápolásban vezető szerepet betöltő hölgyet a felettesei jelöltek. Volt, aki a járvány elején maszkok készítésével saját költségén segítette a közösséget, más ingatlanosként egészségügyi dolgozóknak keresett és ajánlott szállást.
„Az, hogy intenzív osztályos orvost jelöltek különdíjra, a szakmám elismerése volt. Egészen mostanáig a háttérben dolgoztunk, az emberek nem tudták, mit csinálunk, mennyire súlyos betegeket és milyen nagy leterheltséggel látunk el” – mondja lapunknak Bobek Ilona Magdolna, az egyik díjazott. A Dél-pesti Centrumkórház aneszteziológiai és intenzív betegellátó osztályának osztályvezető főorvosa számára különösen megtisztelő volt, hogy két férfi kollégája terjesztette fel a kitüntetésre.
A főorvos és csapata kemény másfél évet tudhat maga mögött. A megszokottnál kétszer, két és félszer több beteget láttak el, ami fizikailag és lelkileg nagyon megterhelő volt. „Minden ügyelet nehéz, kiszívja az ember fizikai tartalékait, de korábban nem szembesültünk ekkora hajtással” – mutat rá. A helyzetet nehezítette, hogy teljesen új feladatban kellett helytállni, az intenzíves orvosok még nem vettek részt hasonló ellátásban, hiszen Magyarországon szerencsére ritkán van tömegkatasztrófa. „Erre nem lehet felkészülni, ehhez alkalmazkodni kell” – fogalmaz. Neki mégsem az ismeretlennel való szélmalomharc és a súlyos fizikai leterheltség volt a legnehezebb, hanem a szembesülés azzal, hogy fiatalok légzési elégtelenségük utolsó pillanatában kerültek kórházba. „A legsúlyosabb állapotba kerülő koronavírusos betegek között jóval magasabb a halálozási arány, mint általában az intenzív osztályos betegek között. Ez nemcsak idehaza volt így, hanem szerte a világon. Mindez pszichésen is erősen megviselte az intenzív osztály csapatát.”
A gondoskodó szakmákban nemcsak Magyarországon, hanem a világ minden részén többségben vannak a nők”
Elindult a Mandiner új egészségügyi műsora Vizit Kőnig dokival címmel, amelyben Szalai Laura minden hónapban egy-egy fontos témát jár körül dr. Kőnig Róberttel. Az első epizódban az életmódváltásé a főszerep: szó esik a fogyásról, a divatdiétákról, a szúrható „csodaszerekről” és a hosszú távú egészségmegőrzés valódi útjáról.
Új, egészségügyi műsor indul a Mandineren dr. Kőnig Róberttel: a sorozat célja, hogy közérthetően, de hitelesen kerüljenek terítékre az egészségünket érintő legfontosabb kérdések. Az első adás témája az életmódváltás, amelyben divatdiétákról, veszélyes fogyókúrás trendekről és valódi, hosszú távon működő megoldásokról esik szó.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.