Esély sincs rá, hogy a gépi értelem egyhamar az emberi intelligencia nyomába érjen, túlbecsüljük a mesterséges intelligenciát, és alulértékeljük a saját agyunkat – állítja a terület vezető kutatója.
A közeli jövőben nem jön létre az emberi agyat helyettesítő technológia, aki mást állít, megtéveszti a nyilvánosságot – jelenti ki könyvében a mesterséges intelligencia egyik szaktekintélye. Erik Larson az emberi kommunikáció gépi feldolgozásával foglalkozik. Két vállalkozásába is tetemes pénzt fektetett az USA védelmi innovációkért felelős ügynöksége, a NASA-nál kevésbé ismert, ám sokkal fontosabb DARPA. Szerzőnk mérnöki tanulmányai mellett filozófiát végzett, az így megszerzett reflektivitással ritka madárnak számít a műszaki és természettudományok csúcsain.
A The Myth of Artificial Intelligence (a mesterséges intelligencia mítosza) című kötet több neves ember – például Peter Thiel – egybehangzó kritikája szerint az eddigi legszínvonalasabb bizonyítása annak, miért lehetetlen belátható időn belül az emberi intelligencia automatizálása. A téma időszerű, hiszen a Homo sapiens agyi képességeit meghaladó gépi gondolkodás a 21. századi hi-tech ipar központi ígérete. A legismertebb élő jövőkutató, Ray Kurzweil a 2040-es évek elejére jósolja a szingularitás létrejöttét, amikor a gépek lehagynak minket – a témával foglalkozó kutatásokba és cégekbe ömlenek a dollármilliárdok. Larson szerint a mesterséges intelligencia körüli hájp – ahogy száz évvel ezelőtt az akkori csúcstechnológiák kapcsán Hannah Arendt is megfigyelte – a vallásosságot idézi, a korlátokról pedig senki sem akar tudomást venni.
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
Azon rendeleteivel, amelyek betiltják a gendernyelvet és DEI-polipot, az elnök valójában csak növeli a tudomány szabadságát, és visszatér a polgárjogi mozgalom eredeti elveihez. Szilvay Gergely írása.
A férfi tiltakozásként elégetett egy Koránt a nagykövetség előtt – ezt követően késsel támadtak rá.
A felsőoktatási intézmények előszeretettel gondolnak magukra a haladás zászlóvivőiként, ám saját megújulásukkal szemben többnyire radikálisan konzervatívok. Vízió, idő és a kisszerűség levetkezése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a képesek legyenek megőrizni relevanciájukat, és felkészüljenek a jövőre.
J. D. Vance a kínaiakat sem kímélte a Párizsi csúcstalálkozón tartott beszédében.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
