Veszélyben a nagyváradi magyar színjátszás?

Sólyom István írása a Mandiner hetilapban.

A sajtóban megszellőztetett reform következtében a három intézmény megszűnne önálló jogi személyként működni – hangoztatják az érintettek. Az egyelőre nem hivatalos átalakítási tervekre reagálva közösen vonultak utcára a román és magyar társulatok. A performanszon felolvasták kétnyelvű kiáltványukat, amelyben kifejezték: a továbbiak­ban is ragaszkodnak az önálló intézményi működéshez. Követelték, hogy ne módosítsák egyoldalúan a munkaszerződéseket, és ne rendeljék alá a színházművészetet a szórakoztatóipari szempontoknak; visszautasítanak minden olyan döntést, amely kiszolgáltatja a politikai hatalomnak vagy a szakszerűtlenségnek az alkotást. Bihar megye román és magyar lakosságának alanyi joga van saját kulturális intézményekhez – hangsúlyozták.

A három-három tagozatú román és magyar színház 2011-ben vált önállóvá. Utóbbihoz a Szigligeti Társulat, a Liliput Társulat, illetve a Nagyvárad Táncegyüttes tartozik. A két intézmény mellett ugyancsak a Bihar Megyei Tanácsnak van alárendelve a Nagyváradi Állami Filharmónia. Mindhárom entitás esetében a megyei önkormányzat biztosítja a költségvetést és a működtetés feltételeit. „A helyhatósági választás előtt tudtuk, amennyiben Ilie Bolojan nyer, nem fogja békén hagyni a kulturális intézményeket, hisz korábban több alkalommal is jelezte, a tevékenységeink nem teljes mértékben felelnek meg az elképzeléseinek. Nagyvárad polgármestereként sem különösebben támogatta a színházakat, holott évente szerveztünk színházi fesztivált, kétévente táncfesztivált, illetve bábfesztivált is rendeztünk. E rendezvények egyikét sem támogatta, pedig több alkalommal is fordultunk hozzá. A román színház sem kapott jelentős hozzájárulást” – mondja lapunknak Biró Árpád Levente, a Szigligeti Színház kommunikációs felelőse. Szerinte a ritka kivételektől eltekintve nem igazán lehetett kultúrafinanszírozóként számítani a városházára.

Miután Bolojan szervezete, a Nemzeti Liberális Párt többséget szerzett a megyei önkormányzatban, az első intézkedések között szerepelt a kulturális intézmények dolgozói számának csökkentése. Ezzel párhuzamosan a Várad és a román Familia irodalmi folyóiratok önállóságát megszüntették, s a Bihar Megyei Könyvtár alá rendelték mindkettőt. A Várad munkatársainak több mint felét elbocsátották, két felmondás után január végére a szerkesztőségben egyetlen személy maradt. A leépítési hullám a Szigligeti Színházat is elérte, a megyei önkormányzat döntése értelmében a harmincszázalékos létszámcsökkentés harminchat alkalmazott munkaviszonyának megszüntetését jelentette.

Biró megjegyzi, decemberben felmérni sem tudták, mit jelent ez a tevékenységükre nézve, hisz a járványhelyzet miatt a színház nem teljes kapacitással működött. Az Ilie Bolojan vezette megyei döntéshozó testület nem egyeztetett a színészekkel, ám világossá tette, hogy fél éven belül újraértékeli a helyzetet, a szóban forgó intézmények működését, valamint újabb leépítéseket, átszervezéseket helyezett kilátásba. A legújabb elképzelések azt követően váltak nyilvánossá, hogy a kulturális intézmények vezetőinek éves értékelése után a Mária Királyné Színház élére új ideiglenes igazgatót neveztek ki, aki találkozót kért Ilie Bolojantól. A tanácselnök a román színésztársulattal való egyeztetésen vázolta azon rövid és középtávú terveit, amelyek miatt utcára vonultak a kulturális intézmények dolgozói. Azt, hogy a magyarokkal nem egyeztetett, Bolojan azzal magyarázta, hogy az első körös átszervezések, a munkaszerződések határozott idejűre módosítása a Szigligeti Színház kevesebb alkalmazottját érinti.