Kortársak a Balatonnál

Bár a szocializmus korszakának hazai modernista építészetéhez szelektív vonzalmak és változó előjelű érzések fűznek, azt semmiképpen nem állíthatom, hogy a Badacsonytomaj központi részén fekvő, 1964-ben Raáb Ferenc tervei szerint épült, minden tekintetben tájidegen, a hableányok kecsességére a legkevésbé sem emlékeztető egykori étterem épületének ne tett volna jót a határozott ráncfelvarrás. A Laposa Birtok zászlóshajójaként második éve működő komplexum ráadásul vegyes funkciót tölt be, a bisztrókonyha és a látványborászat mellé a vizuális kultúra is utat tört magának.

A 71-es úton érkezünk Szigliget felől, és mint általában, most is a badacsonyi hajóállomáson indítjuk a délelőttöt mély levegővétellel, tekintetünkkel a tó horizontját pásztázva. Közben azon lamentálunk, hogy Badacsony másik emblematikus modernista épülete, a Callmeyer Ferenc által tervezett, 1962-ben épült Tátika étterem is látott már szebb napokat.

Végül kedvenc balatoni vasútállomásunkat keresztezve a jelentősen lecsökkent szuvenírárusok között célozzuk meg a Pintér Galéria és Aukciósház által létrehozott kiállítást a Hableányban. A Kortárs Balaton 2021 című tárlat vállaltan kereskedelmi galériás projekt, ezért ne várjunk el olyan szofisztikált kurátori koncepciót, mint amilyen egy-egy határozott tematika mentén működő közgyűjteményt jellemez. Mindamellett a szűkebb szegmensben működő, gyakorta néhány művészt foglalkoztató, önálló brandet építő kereskedelmi galériák világa is eltér az itt látottaktól. A Pintér Galéria inkább mindenevő, így profilját nehezen lehetne egyetlen stílus, műfaj vagy művészettörténeti korszak környékén meghatározni.