Karinthy Frigyes négy nappal a halála előtt adott, soha meg nem jelent interjúja bukkant fel 86 év elteltével
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
Elkezdődött a részben hazai rendezésű labdarúgó-viadal, a sportközgazdásszal többek között azt elemeztük, milyen hasznot hozhat az esemény az országnak és a magyar futballnak.
Vámos Tamás interjújának teljes változata a Mandiner Sport rovatában.
Puskás Öcsi legendás mondása volt (bár ő nem kifejezetten sportközgazdasági szempontból közelítette meg a kérdést): „kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci”. Tényleg csak sok pénzből lehet kiemelkedő futballt csinálni?
Igen. Egészen pontosan úgy szól a mondás, hogy csak pénzből lehet jó futballt csinálni. A labdarúgást azért is szeretjük, mert véletlenszerű, de a közgazdasági törvényszerűségeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Jó példa erre a Premier League-ben a Leicester City esete. Minden szempontot figyelembe véve egy abszolút középcsapat, ám a 2015/16-os szezonban óriási meglepetésre bajnokok lettek. Viszont előtte tizennegyedik helyen végeztek, míg az aranyérmes szezont követően a tizenkettedik helyen zártak. Tehát ha három év átlagát vesszük, abszolút kijött a realitás, mármint hogy a Leicester – minden szempontot figyelembe véve – a Premier League kilencedik-tizedik erősségű klubja – még ha ebbe az időszakba befért egy bajnoki cím is. Ezt csupán azért említem meg, mert a futballban a közgazdasági törvényszerűség abból a szempontból is helytálló, hogy egy négyszer, ötször erősebb klub öt mérkőzésből négyet biztos megnyer egy gazdaságilag – is – gyengébb riválisával szemben. Egyszer viszont Dávid is legyőzheti Góliátot.
Miként fogadta futballszurkolóként és közgazdászként, hogy mi is az Eb házigazdái leszünk?
Szurkolóként külön köszönöm ezt a megkülönböztetést. Csak a fiamat tudom idézni: azért is lelkesítő, hogy rendezők lehetünk, mert ennél – három villamosmegállónyinál – közelebb már nem tud jönni hozzánk az Európa-bajnokság. Közgazdászként azt remélem: a magyar futballt még inkább pozitívan mozgatja meg nemcsak a rendezés, hanem a részvétel is. Igaz, 2016 után is azt reméltük, hogy a sikeresnek mondható szereplést követően – hiszen csoportelsőként jutottunk tovább Portugália, Izland és Ausztria előtt – a neves klubok szétkapkodják majd a játékosainkat, és a nemzetközi porondon is sikeresek leszünk. Ehelyett a kupákból hamar kiestünk, ráadásul szembejött velünk Andorra és Luxemburg… Szurkolóként most is azt várom, hogy az Eb után kifejezetten jól szerepelünk majd, a részvétel és a rendezés megdobhatja a magyar futballt, ám közgazdászként hozzáteszem, erre azért is van esély, mert rengeteg közpénz ment a magyar futballba. Az infrastruktúra-fejlesztés üdvözítő, de hogy a klubok működtetésébe is csorog, az már nem annyira tetszik.
A pandémia, az Európa-bajnokság halasztása mekkora kárt okozott a rendszernek?
Gazdaságilag kevesebbet, mint gondolnánk. Hiszen ugyan jóval kevesebb szurkoló előtt zajlanak majd a mérkőzések, a tévétársaságok nem nagyon reklamálnak, hiszen a reklámbevételtől nem estek el, és az Eb a szponzoroknak is hatalmas lehetőség az újraindításra.
Még annak ellenére is, hogy hatalmas volt az ellentábor hangja, és az UEFA is súlyos büntetéseket helyezett kilátásba?
Tisztában vagyok vele, hogy egyfajta feketebárány vagyok a történetben, hiszen tudom, hogy mindenki romantikus futballdrukker. Ettől még meggyőződésem, hogy idő kérdése egy elitliga megalakulása.
A szurkolók létszámának korlátozása a turizmusnak nagy érvágás.
A pandémia után az Eb az első jelentősebb európai rendezvény. Az igazi kár a rendező országokat éri, hiszen hatalmas bevételtől esnek el. Magyarország ebből a szempontból kuriózum, hiszen az egyetlen rendező ország vagyunk, ahol telt házas mérkőzések zajlanak, de így is nyilván jóval kevesebb vendégdrukker érkezik hazánkba, mint ahogy előzetesen kalkulálták.
A Puskás Aréna százszázalékos kihasználtsága nem túl nagy kockázat?
Nagyfokú merészség, de észszerű kockázat. Meggyőződésem, hogy az MLSZ zseniálisat húzott ezzel a döntéssel, jól kalkulált, hiszen az oltási kampány erőteljes és eredményes volt, így minden esély megvan arra, hogy minimális legyen az egészségügyi kockázat, persze ehhez felelősségteljes szurkolókra van szükség. Tudomásul kell venni: a világot nem lehet a végtelenségig bezárni, ezért az Európa-bajnokság társrendezésével a szabadság szelét is érzem. Az emberek már maszk nélkül járkálhatnak, és olyan világsztároknak szurkolhatnak élőben, mint Cristiano Ronaldo, Bruno Fernandes, Antoine Griezmann vagy éppen N’Golo Kanté. Ahogy szokták mondani: más ez a kávéház, mint az MTK–Kisvárda rangadó…
Megvan rá az esély, hogy gazdaságilag nyereséges lesz Magyarországnak a rendezés?
Meggyőződésem, hogy Magyarország számára ez gazdaságilag az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb üzleti vállalkozása lesz. Miért vagyok ennyire magabiztos? Az UEFA-tól hatalmas támogatást kaptunk, és már csak a Puskás Aréna bérlése is óriási bevételt hoz, ráadásul az MLSZ-nek csak a szervezési költségeket kell állnia. A négy mérkőzés rendezése a mi szintünk, már csak az utak állapotát és a szállodai kapacitást is figyelembe véve. Az Európa-bajnokság azért is óriási lehetőség, mert ezzel is sikerül újraindítani a gazdaságunkat.
Még a Portugália elleni első mérkőzés előtt beszélgetünk, így megkérdezhetem, milyen szereplést vár a magyar válogatottól?
A realitás a három zakó, ezt nyilván a szövetségi kapitányunk, Marco Rossi is tudja. De vereség és vereség között is van különbség. Pogba jobb mint Fiola, de ha a közönség azt látja majd, hogy Attila és a többiek is csúsznak, másznak, harcolnak, akkor vastaps lesz a vége. Nem lehet más forgatókönyv!
Önről köztudott, hogy angolfutball-mániás, de azért megkérdezem: ki nyeri az Eb-t?
Nem csak elfogult szurkolóként mondom, hogy Anglia a végső győzelemre is esélyes. 1966 óta nem nyert világversenyt, remek csapata van, és az is hatalmas előny, hogy mindhárom csoportmeccsét a Wembley-ben játssza, ráadásul a két elődöntőre és a fináléra is a brit futball szentélyében kerül sor.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt