Akik csapdába ejtik a szén-dioxidot

Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban.

Jelentősen hozzájárulhat a szén-dioxid hasznosításához szegedi kutatók egy új felfedezése.

Bár sokan azt várták, hogy a covid-19-járvány kevés pozitív hatásaként legalább a levegőminőség javulni fog a mérsékeltebb közlekedési és egyéb környezetterhelésnek köszönhetően, a légköri elemzésekből sajnos kiderült: a szén-dioxid-kibocsátás alig csökkent a pandémia ideje alatt. Nincs értelme tehát a külső körülmények szerencsés alakulására várni: a tudománynak kezdeményezően kell fellépnie a levegőszennyezés mérsékléséért. Szegedi kutatók egy új felfedezése jelentősen hozzájárul a káros anyag hasznosításához, hosszabb távon az üvegházhatás mérsékléséhez.

A növekvő szén-dioxid-kibocsátás globális környezeti probléma. A Szegedi Tudományegyetem kutatói a szén-dioxidot hasznos anyaggá alakító elektrokémiai reaktorok működésének stabilizálásához járulnak hozzá azzal az eredménnyel, amelyről a világ vezető energiatudományi szaklapjában, a Nature Energy folyóiratban közölt cikket Janáky Csaba, az SZTE TTIK egyetemi docense és kutatócsoportja.

A légköri szén-dioxidról sokaknak a légszennyezés, az üvegházhatás jut az eszébe. Joggal merül fel tehát, hogy a szén-dioxid-cellák lényege és haszna az lehet, hogy ha már a kibocsátás csökkentése globálisan akadozik, akkor legalább a levegőben lévő mennyiség egy részét fordítsuk hasznos ipari célra.

„Részben igen, másrészt nem – fogalmaz Janáky Csaba. – A közlekedés területén egyre több szén-dioxid-kibocsátástól mentes lehetőség áll rendelkezésre, ám számos nehezen dekarbonizálható ipari folyamat van, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátó technológiát nem vagy csak nagy költséggel lehet kiváltani. Az ilyen létesítmények pontszerű szén-dioxid-kibocsátása használható fel a leggazdaságosabban a nagy koncentráció miatt. A levegőből való kivonásnak szükségszerűen sokkal nagyobb az energiaigénye, ami az egész hasznosítási folyamat gazdaságosságára hatással van.” A szén-dioxid megkötéséhez és hasznos energiahordozó anyaggá alakításához korábban már több fejlesztéssel is hozzájárultak a Szegedi Tudományegyetem kutatói. Az innovatív katalizátor-előállítási módszereket, a többcellás elektrokémiai reaktort vagy a rekordnagy áramerősséget eredményező fejlesztéseket koronázza meg a legújabb felfedezésük.