Zita királyné, Boldog IV. Károly, az utolsó magyar király és osztrák császár felesége a hitvesi hűség, az odaadó szeretet és az önfeláldozás példaképe. Boldoggá avatásáért egyesület alakult itthon és Franciaországban.
Őry Krisztina írása a Mandiner hetilapban.
Zita Bourbon–pármai hercegnő 1892. május 9-én született az olaszországi Viareggio közelében I. Róbert Bourbon–pármai herceg és Mária Antónia portugál infánsnő gyermekeként. Huszonegyen voltak testvérek két anyától. A nagycsaládban több sérült gyermek is élt, ami abban a korban ritkaságnak számított. A szociálisan érzékeny Zita hamar megtanulta a rászorulók támogatását.
Szigorú édesanyja vasfegyelemmel, mély hitben nevelte őt és a testvéreit. A gyermekéveket vidéken töltötték családi szeretetben. Tizenévesen Zitát több lánytestvérével együtt beíratták a zangbergi Szent József leánynevelő intézetbe. Tanulmányait később az Egyesült Királysághoz tartozó Wight-szigeten, a Szent Cecília-zárdában folytatta, amelyet anyai nagynénje vezetett. Az egyházi iskolák és a vallásos édesanya a fiatal hercegnő mélyen hívő gondolkodásmódját már a korai éveiben megalapozták.
A Jagelló király kezében tartotta az ország irányítását, megőrizte a területi integritást, és uralma alatt egyetlen ellene szervezett felkelésről sem tudunk, de Mohács miatt bűnbakot kellett találni.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
A film tematikája egy városnéző sétához igazodik, részletesség és csodás atmoszféra jellemzi. Az alkotók több éves munkával a török kori Pest-Buda tudományos és vizuális összegzését készítették el.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
A Gondosóra az elmúlt években több mint 70 ezer alkalommal mentett életet, és több mint 660 ezer esetben nyújtott általános segítséget a hétköznapokban.
Juhász Ferenc szerint a volt vezérkari főnöknek fegyvertartási engedélye lehetett, viselési viszont valószínűleg nem.
