Ez fájt! Az UEFA jól kibabrált Szoboszlaiékkal
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
„A foci hazatért” – hirdették büszkén az angol rendezők az 1996-os labdarúgó-Európa-bajnokságot. A futball szülőföldjének tekintett ország az 1966-os világbajnokság után fogadta újra a sportág elitjét, miután az angol foci maga mögött hagyta az 1970-es és 1980-as évek válságos időszakát, amelynek mélységét Heysel és Hillsborough tragédiája szimbolizálta. Az 1990-es években aztán Anglia ismét a sportág fejlődésének motorjává vált, és az új időszak kritikusai is elismerik, hogy az ezredfordulóra az angol klubok gazdasági és szakmai szempontból egyaránt új szintre emelték a labdarúgást.
„A foci hazatér” – hirdetik a 2021-re halasztott Európa-bajnokság előtt a budapesti mérkőzések szervezői. A tizenkilencedik század végén rendkívül élénk és gazdag sportélet jellemezte Magyarországot, számos sportág esetében, köztük az úszás és a vívás, később pedig a kajak-kenu, az öttusa és a vízilabda terén kiemelkedő magyar teljesítmények születtek. A labdarúgás viszonylag későn, az 1890-es években jelent meg hazánkban. Ennek ellenére az Osztrák–Magyar Monarchia, azon belül a Kárpát-medence rendkívül gyorsan vált a sportág centrumává az Egyesült Királyság mellett. Szegedi Péter Az első aranykor című könyve betekintést nyújt a magyar foci gazdag és sikeres korai időszakába, amelynek részletei a későbbi eredményekhez képest kevésbé ismeretesek, a magyar sport- és kultúrtörténet terén azonban megkerülhetetlenek.
A foci rendkívül gyorsan vált a legnépszerűbb és legelterjedtebb sportággá, meghódította a városokat és a falvakat, az iskolákat és a külvárosi grundokat. 1902 és 1914 között a magyar válogatott játszotta a legtöbb mérkőzést, Budapesten épültek fel a kontinens első modern, jelentős közönség kiszolgálására alkalmas stadionjai, Skócia és Anglia után Magyarországon jártak a legtöbben válogatottmeccsekre. A sportág hazai játékosai és edzői a nemzetközi színtér elismert és megbecsült szereplőinek számítottak, szívesen fogadták őket a kontinens minden szegletében. A régió kiemelkedő jelentőségét tükrözte a közép-európai stílus, a Duna menti iskola kialakulása és sikere, aminek köszönhetően Magyarország évtizedeken át a sportág nemzetközi élmezőnyéhez tartozott, amit az 1938-as világbajnoki döntő is igazol.