Az első magyar nő, aki olimpiát nyert, egyben zeneszerző is volt, pontosabban fogalmazva: dalszerző. Elek Ilona a történelem sok nehézségét átvészelte, de sokoldalú tehetségének köszönhetően mindvégig boldogult valahogyan.
2021. május 26. 13:25
p
0
3
0
Mentés
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
Budapesti zsidó családba született 1907-ben az első magyar női olimpiai bajnok, a tőrvívó Elek Ilona. Zongoristának készült, a Zeneakadémián tanult, ám sem edzője, sem az akadémia vezetése nem értékelte, hogy egy fiatal nő két ennyire eltérő területen hagyja ott a keze nyomát: választania kellett, hogy kecses ujjait vagy szintén gyors, de erős kezét használja. Ilona – vagy ahogy mindenki nevezte: Csibi – a másodikat választotta, legalábbis élete első felében.
A berlini olimpiai tőrverseny három dobogósa egy magyar, egy osztrák és egy német zsidó nő lett”
Huszonkét évesen, 1929-ben már válogatott volt, ötödik helyezettként végzett az Európa-bajnokságon. A következő év nagy változást hozott karrierjében: két évre eltiltották a versenyszerű sporttól, miután szintén vívó húgának, Elek Margitnak védelmére kelt egy versenyen, kirohanva a versenybíró ellen. A tiltás miatt nem indulhatott az 1932-es olimpián Los Angelesben, így a világjátékokon csak 1936-ban Berlinben debütált. Már a verseny előtt nehezen boldogult: odautazása előtt két hazai csapatból, a Honvédból és a MAC-ból is kitiltották zsidó származása miatt. Ilona a náci Németország propagandaeseményévé váló, Adolf Hitler által megnyitott játékokon nyerte első aranyát. A rendezvénysorozat ellen világszerte felszólaltak: Európában és Amerikában is bojkottálók sora hívta fel a figyelmet a Németországban lappangó társadalmi feszültségekre, a jogfosztások fokozódására. Elek sikere már csak azért is különös színfoltja ennek az olimpiának, mert győzelmével a tőrverseny három dobogósa egy magyar, egy osztrák és egy német zsidó nő lett.
Nem hiszem, hogy amit az elmúlt tizenöt évben az ország közösen elért, kockára akarják majd tenni egy semmitmondó ígéretért – mondja Schmidt Mária. A történészprofesszorral a hazai politika mellett a háború dúlta világ fejleményeit is értékeltük. (A szöveg a Mandiner Klubesten elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.)
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Egyre csak sokasodnak a Tisza Párt elnökének és párttársainak botrányai, amelyekre valamilyen magyarázattal kellene szolgálniuk, de a jelek szerint nem kenyerük a felelősségvállalás.
p
0
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!