Az első magyar nő, aki olimpiát nyert, egyben zeneszerző is volt, pontosabban fogalmazva: dalszerző. Elek Ilona a történelem sok nehézségét átvészelte, de sokoldalú tehetségének köszönhetően mindvégig boldogult valahogyan.
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
Budapesti zsidó családba született 1907-ben az első magyar női olimpiai bajnok, a tőrvívó Elek Ilona. Zongoristának készült, a Zeneakadémián tanult, ám sem edzője, sem az akadémia vezetése nem értékelte, hogy egy fiatal nő két ennyire eltérő területen hagyja ott a keze nyomát: választania kellett, hogy kecses ujjait vagy szintén gyors, de erős kezét használja. Ilona – vagy ahogy mindenki nevezte: Csibi – a másodikat választotta, legalábbis élete első felében.
Huszonkét évesen, 1929-ben már válogatott volt, ötödik helyezettként végzett az Európa-bajnokságon. A következő év nagy változást hozott karrierjében: két évre eltiltották a versenyszerű sporttól, miután szintén vívó húgának, Elek Margitnak védelmére kelt egy versenyen, kirohanva a versenybíró ellen. A tiltás miatt nem indulhatott az 1932-es olimpián Los Angelesben, így a világjátékokon csak 1936-ban Berlinben debütált. Már a verseny előtt nehezen boldogult: odautazása előtt két hazai csapatból, a Honvédból és a MAC-ból is kitiltották zsidó származása miatt. Ilona a náci Németország propagandaeseményévé váló, Adolf Hitler által megnyitott játékokon nyerte első aranyát. A rendezvénysorozat ellen világszerte felszólaltak: Európában és Amerikában is bojkottálók sora hívta fel a figyelmet a Németországban lappangó társadalmi feszültségekre, a jogfosztások fokozódására. Elek sikere már csak azért is különös színfoltja ennek az olimpiának, mert győzelmével a tőrverseny három dobogósa egy magyar, egy osztrák és egy német zsidó nő lett.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
„A Meta már most is elképesztően előre sorolta Magyar Pétert, mesterségesen felpörgetve az oldalát. A Tisza-vezér azonban többet akar: azt is el szeretné érni, hogy a vele egyet nem értőket »letekerje« a szolgáltató” – mondta egy forrás a Magyar Nemzetnek.
Még többet akar a Facebooktól.
A miniszterelnök videójában személyes formában tekintett vissza a 2025-ös évre.
A 2024-es cannes-i premier után 2025 márciusában végre itthon is bemutatkozott a Bán Mór-regények ihlette Hunyadi-sorozat, ami aztán kapott hideget-meleget. A mi olvasóinkat ez érdekelte legjobban az azóta streamingen is látható tízrészes széria kapcsán.
Ezelőtt 43 évvel hunyt el a '48-as ágyúöntő székely leszármazottja. Egy magyar író, újságíró, aki az emigráció, és majdnem a világ legelső Gulag-krónikása lett.
Tóvári Zsuzsanna sportpszichológust kérdeztük.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
