Ismét valós időben és térben élhetjük át a múzeumélményt. Az újranyitó intézmények rendkívüli kínálattal várják a látogatókat: lenyűgöző tárlatok, különleges kiállítások, aktuális témákra fókuszáló bemutatók, szenzációs együttműködések egyaránt bemutatkoznak a nyár során.
2021. május 26. 13:50
p
0
0
0
Mentés
Ferenczi-Bónis Orsolya írása a Mandiner hetilapban.
„A Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum különleges tárlatokkal, izgalmas kiállításokkal nyit: nagy várakozással tekintünk az elkövetkező időszakra, és bízunk benne, hogy a kultúrakedvelők bátran fogják látogatni az intézményeket” – mondja Lévay Zoltán, az intézmények sajtófőnöke. Az újranyitás kulcskérdése számukra az volt, hogy a tavalyra tervezett, de a pandémia miatt elhalasztott tárlatokat átütemezhetik-e.
A Tate Britain rugalmas hozzáállásának köszönhetően május 13-án megnyílhatott a Magyar Nemzeti Galériában a Vágyott szépség – Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből című tárlat (amelyről 62. oldalunkon bővebben is beszámolunk). A Szépművészeti Múzeumban június 3-án nyílik izgalmas kiállítás, Leonardótól Miróig – 150 éve rajzok és grafikák bűvöletében címmel, amely a múzeum idén százötven éves grafikai gyűjteményéből válogat. A 2020-ra tervezett Cézanne-tól Malevicsig és A fáraó sírjának felfedezése – II. Amenhotep és kora kiállításokat szintén át kellett ütemezniük, szerencsére a kölcsönző intézmények, köztük a Louvre és a londoni National Gallery, partnernek bizonyultak a halasztásban. A II. Amenhotep egyiptomi uralkodó korát és sírjának felfedezését bemutató tárlat – a fáraó Királyok völgyében megtalált sírkamrájának méretarányos rekonstrukciójával – 2021. szeptember 16. és 2022. január 9. között, a Cézanne-művek mellett Mondrian, Malevics, Klee és Moholy-Nagy alkotásait bemutató kiállítás pedig 2021. október 28. és 2022. február 13. között lesz látható. A Szépművészeti Múzeum jelentős, nyolcszáz darabos gipszmásolat-gyűjteményéből pedig szeptemberben nyílik kiállítás a felújított komáromi Csillagerődben.
Bízunk benne, hogy a kultúrakedvelők bátran fogják látogatni az intézményeket”
„A Magyar Nemzeti Múzeum munkatársainak életre szóló élmény és tapasztalat volt, hogy az utóbbi időszakban ezreknek tudtak a virtuális térben múzeumi élményt biztosítani, de a múzeum atmoszférája, az eredeti tárgyak aurája mégiscsak valós időben és térben élhető meg. Így most nemcsak azt érezzük, hogy végre visszakaptuk az életünket, hanem hogy a munkánk lényegi eleme is újra a miénk és látogatóinké lehet” – fogalmaz Berényi Marianna, a kommunikációs és közművelődési igazgatóság főosztályvezetője. Újdonságként nyáron a kilencszáz éves premontrei rend magyarországi történetét, valamint az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfiszerzetesrendet, a pálosokat bemutató kiállítással várják a látogatókat, és július elején nyílik a Kereszt-tűzben. Keresztényüldözés a konfliktuszónákban. A Közel-Kelet és Nyugat-Afrika című tárlat is.
Tuza Norbert, a Műcsarnok kommunikációs vezetője beszámolt arról, hogy az elmúlt egy évben nagy hangsúlyt fektettek a virtuális tartalmak fejlesztésére, hiszen ez volt az egyetlen lehetséges eszköz arra, hogy kapcsolatban maradjanak a közönséggel, de az újranyitás sikere megmutatta, hogy egy kiállítás élőben az igazi. A legfrissebben megnyitott és egyben a legnagyobb kiállítás A fény képei – II. Fotóművészeti nemzeti szalon 2021 című tárlat, és ehhez kapcsolódik a teljes programkínálat: a fénykép az idei év központi témája. A Budapest fotófesztivál nyitókiállítását is a Műcsarnok rendezi Fotóikonok néven, továbbá a Kik vagyunk – Fotográfiák képzőművészekről és a Képekben gondolkodnak – Filmesek fotói című kiállítás is a fotográfia mint művészeti ág témakörét dolgozza fel. Emellett exkluzív tárlatvezetésekkel, online és offline tartalmakkal és gyerekeknek szóló készségfejlesztő programokkal egyaránt várják a látogatókat.
A nagyközönség a Stuart Little, kisegér című film és egy abban feltűnő Berény Róbert-festmény kapcsán ismerte meg a nevét, a szakmában azonban már előtte is úgy emlegették: a képvadász. Barki Gergely művészettörténész szenvedélyesen kutatja az elveszettnek hitt vagy feledésbe merült magyar életműveket.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Puskás Ferenc leszármazottai és a Real Madrid nemzetközi igazgatója jelenlétében avatta fel Orbán Viktor a legendás magyar futballistának emléket állító múzeumot a Puskás Arénában.
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.