A brüsszeli migrációs és integrációs politika csődje nap mint nap életeket veszélyeztet
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
A tömeges migráció következményeivel szembesülve szigorítana a baloldali kormány a bevándorláson. A liberálisoktól a korábban széljobbosnak tartott Svéd Demokratákig nyúlhat az új összefogás.
Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban.
Úgy tűnik, ismét a migrációs nyomás határozza meg a svéd politikát – de most máshogy. A nyomást ugyanis ezúttal nem a repülőterekre tömegesen érkező közel-keletiek gyakorolják a politikusokra, hanem az alkotmányos rend. Svédországnak új bevándorlási törvényt kell léptetnie a 2016-ban elfogadott ideiglenes jogszabály helyébe, mert annak érvényessége idén nyáron lejár. A 2014 óta kormányzó Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnök és zöldpárti szövetségesei a parlament migrációs bizottságának tavalyi jelentése alapján be is nyújtották saját javaslatukat. Az ellenzék jóval szigorúbb közös ellenjavaslattal sokkolta a közvéleményt, a dokumentumot Ulf Kristersson jobboldali Mérsékelt Koalíciós Pártja, Ebba Busch Kereszténydemokraták nevű formációja, valamint a Nyamko Sabuni vezette, a kormányt kívülről támogató Liberálisok együtt jegyzi Jimmie Åkesson Svéd Demokratáival (SD).
A baloldal szigorítana, a jobboldal még jobban
Már a szociáldemokrata–zöld kormány javaslata is szigorítana a bevándorlási szabályokon. Az ideiglenes tartózkodási engedélyt időkorláthoz kötnék, állandó tartózkodási engedélyt csak három év után, svédtudás, önfenntartási képesség és állampolgári ismeretek birtokában adnának – ezek most nemhogy a tartózkodási engedélynek, de még az állampolgárságnak sem feltételei. Kivennék az „egyéb, védettséget igénylő személy” jogi kategóriáját az idegenrendészeti törvényből, illetve lehetőséget adnának az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek is a családegyesítésre.
A jobboldali ellenzék a kormányzati előterjesztésnek az irányát üdvözli, a mértékét elégtelennek ítéli – így a Mérsékelt Koalíciós Párt, a Kereszténydemokraták, a Liberálisok és a Svéd Demokraták egységesen követeli, hogy szűkítsék a tartózkodási engedély megszerzésére jogosító humanitárius indokok körét. Emellett még szigorúbb nyelvi követelményeket szabnának az állandó tartózkodási engedélyhez, szigorítanának a családegyesítés szabályozásán, és kevesebb kivételt engednének az úgynevezett eltartási követelmény alól – ez annyit tesz, hogy a családegyesítést kérelmező bevándorlónak igazolnia kell, hogy rendelkezik a Svédországba beléptetni kívánt családtag eltartásához szükséges ingatlannal és jövedelemmel.
Az ellenzéki javaslatot támogató pártoknak már ma is mindössze két mandátum hiányzik a többség elnyeréséhez, a Liberálisok tizenkilenc képviselője ugyanis velük szavaz majd, a kormány pedig minden bizonnyal számíthat a Balpárt és a Középpárt támogatására a javaslatához – így a júliusban lezáruló meccs rendkívül élesnek ígérkezik. Ulf Kristersson bízik benne, hogy a bizottsági szinten átmegy majd a javaslatuk, Jimmie Åkesson azonban nem számít arra, hogy a plénum is megszavazza majd. A The Localnak adott interjújában az SD elnöke úgy fogalmazott: „Nem gondolom, hogy ez túl jó javaslat lenne. Igazából ennél sokkal messzebb szeretnék menni, de erre volt lehetőség.”
Minden bizonnyal hasonlóan vélekednek a Svéd Demokratákkal most összefogó jobbközép pártok vezetői is az összefogás tényéről – ugyanis rájöttek, hogy a 19 százalékos népszerűségét stabilan tartó SD, az ország harmadik legerősebb politikai entitása nélkül belátható időn belül nem lesz jobboldali kormány az országban. Ez a felismerés a 2018-as választás idején még nem volt ilyen éles: a Mérsékelt Koalíciós Párt előző elnöke, Anna Kinberg Batra még a pozíciójával fizetett 2017-ben azért, mert fel merte vetni az SD-vel való együttműködés lehetőségét. A mérsékeltek, kereszténydemokraták, liberálisok és centrumpártiak alkotta „hagyományos” svéd jobboldali szövetség is a szélsőjobboldaliaknak tartott SD-vel kapcsolatos véleménykülönbségek miatt esett szét a 2018-as választást követően. Innen jutott el a jobboldal oda, hogy a Mérsékelt Koalíciós Párt elnöke ma már nyíltan ki meri mondani, hogy bevándorlás és bűnüldözés kérdésében a két formáció hasonlóan gondolkodik, sőt nemrég konstruktív erőnek nevezte a Svéd Demokratákat, amelynek segítségével jövő ősszel jó esélye van megszerezni a miniszterelnöki bársonyszéket.