1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc úgy döntött, hogy gazdag gyűjteményeit felajánlja a közösségnek. Ahogyan ő fogalmazott: „édes hazámnak és a közösségnek hasznára és javára mindörökre és visszavonhatatlanul adományozom, átadom és átruházom”. 1808-ban József nádor előterjesztésére az országgyűlés törvénycikkben gondoskodott a Magyar Nemzeti Múzeum felállításáról és a vármegyék megajánlásai révén a pénzügyi alap biztosításáról. Ezzel létrejött hazánk legnagyobb, a kulturális identitás megőrzése és folyamatos megerősítése szempontjából legfontosabb tudományos intézménye. A Magyar Nemzeti Múzeum elsősorban a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be, jelentősége messze túlmutat az anyaország, sőt az egész magyar nemzeti közösség határain. A Magyar Nemzeti Múzeum egy szentély, a tudomány és a hazaszeretet temploma.
A magyarság történelmi dokumentumainak megőrzésén és bemutatásán, azaz a tradicionális múzeumi feladatokon túl az intézmény egyre több új funkciót kénytelen magába fogadni a változó kulturális közegben, a nemzetállamokra épülő keresztény Európa jövőjéért folyó, napról napra látványosabb kultúrharc közepette. Hagyományaink, nyelvünk, kultúránk, azaz nemzeti önazonosságunk megőrzésében kiemelkedő szerepet kell kapnia a megújuló Magyar Nemzeti Múzeumnak, úgy, hogy képes legyen reagálni mind a szellemi, mind a technológiai, mind a politikai kihívásokra.
Korunk nemzeti múzeumának a történeti tudat és emlékezetpolitika formálása mellett az új ismeretszerzési formák teremtette hatalmas globális versenyben és a kortárs kommunikációs térben is helyt kell állnia, ehhez felhasználva a múzeumpedagógia, az interaktivitás, a virtuális világ nyújtotta valamennyi lehetőséget. Ennek érdekében a hazánkban is kívánatos múzeumi paradigmaváltás zászlóshajója s motorja lehet a legrégebbi és legnagyobb múzeumunk.
A Drogkutató Intézet vezetője szerint a BKEF működése elnök nélkül törvényességi aggályokat vet fel, a forráselosztás pedig a sérülékeny kisebbségi csoportokat részesíti előnyben a budapesti lakosság széles körével szemben.
Szerdán ismét napirendre kerül Budapest hónapok óta húzódó belső vitája. A Fővárosi Közgyűlésnek döntenie kell a főpolgármester-helyettes megválasztásáról, ám a jelölt, Tüttő Kata támogatottsága erősen kérdéses.
A Nemzet Főterén hétfőn kerül a helyére a tűzoltók és a katonák segítségével.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai mindent igazolnak.
Beszámolók szerint legalább 14 jármű kapott defektet.
Ha csak egy valamit van alkalma megnézni a lengyel fővárosban, ez legyen az. Katartikus élmény, különösen magyar szemmel.
Ugye nem gondolják, hogy mellékes, hogy a Tisza applikáció letöltői között kúriai bíró is van? – teszi fel a kérdést Varga Zs. András.
A Telegraph elemzése szerint a franciák, a németek és a britek állítólag azt akarják megakadályozni, hogy „Moszkva diktálja a feltételeket”.
