Tizenkétszer ellenállóbbak a fertőzéssel szemben azok, akik mindkét dózist megkapták valamelyik koronavírus elleni oltásból. Eközben kérdéses, milyen adatok kellenek a hatékonyság igazolásához.
Konopás Noémi írása a Mandiner hetilapban.
Valóságos nyilatkozatcunamit indított el az a táblázat, amelyet a kormány április utolsó hétvégéjén hozott nyilvánosságra. A sokak által kritizált kimutatás korábban ismeretlen számokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mennyien betegedtek meg, illetve hányan hunytak el azok közül, akik felvették a koronavírus ellen mindkét vakcinát. A táblázat az oltási kampány kezdetétől, azaz december 26-ától április 20-áig elérhető adatokból készült.
A kormány adatai szerint a legjobb hatékonyságú vakcina a Sputnik V, hiszen százezer oltottra vetítve mindössze 95-en betegedtek meg az oltást követően, és egyetlen halálozás történt. A második oltás utáni megbetegedések számát nézve a második helyen a Moderna, a harmadikon a Sinopharm-féle vakcina, a negyediken a Pfizer–BioNTech, az ötödiken az AstraZeneca készítménye végzett. A sorrend a halálozásokra vonatkozóan némiképp módosul: az orosz oltás itt is első helyen szerepelt, utána az AstraZeneca, majd a Sinopharm oltóanyaga, a Moderna, végül sokak meglepődésére
a Pfizer–BioNTech mRNS-vakcinája következett.
Mit mutatnak a számok?
Mielőtt belemennénk az adatsor részleteibe, szögezzük le a legfontosabbat, amit nem győznek hangsúlyozni a járványügyi szakértők: minden vakcina hatékony, és az oltóanyag az egyetlen eszköz, ami kivezethet minket a világot több mint egy éve sanyargató vírushelyzetből.
A kormány által nyilvánosságra hozott számok biztatók. Még ha a kimutatás szerint legkevésbé hatékonynak látszó vakcinákat nézzük is (hogy miért csak annak látszó, arra később kitérünk), akkor is elmondható: oltás nélkül vagy csak az első oltással 6,7-szer nagyobb esély volt elkapni a kórt, mint két dózis AstraZeneca-szer után, és 8,5-szer nagyobb esély, mint ugyanannyi Pfizerrel immunizálva. Ugyanezen körülmények között az érintettek 13,3-szer nagyobb valószínűséggel fertőződtek meg, mint a Sinopharm dupla adag vakcinájával, 26,7-szer gyakrabban, mint két Modernával, és csaknem 50-szer nagyobb eséllyel, mint két Sputnik V-vel.
Az immunizálás utáni elhalálozás adatai is figyelemre méltók: az oltatlan vagy egy oltást kapó emberek 5-ször gyakrabban vesztették életüket a fertőzés következményeiben, mint azok, akik két Pfizert kaptak, vagyis a vakcina 5 fertőzött emberből 4-et sikeresen megmentett a legsérülékenyebbek közül is. A Moderna mindkét dózisával beoltott 8 emberből 7 menekült meg a halálos kimeneteltől; ez a szám a Sinopharm vakcinájánál 10-ből 9, az AstraZenecáénál 23-ból 22, az orosz oltóanyagnál pedig egészen meglepő, 163-ból 162.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
A berlini kabinet tudta, hogy az atomerőművek leállítása rossz ötlet, mégis megtették. Most pedig állítják, hogy a Cicero magazin ferdít.
Az Origo tényfeltáró cikke szerint amennyiben Magyar Péter mögött materiális értelemben is megjelenik a külföldi támogatás, az már komoly szuverenitási aggályokat vet fel.
