A Momentum bejelentette a sepsiszentgyörgyi születésű Tomos Endre indítását. A politikus lapunknak azt mondja, bízik benne, hogy a DK-val szemben is meg tudják védeni a külhoniak szavazati jogát.
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
A Momentum elnöke, Fekete-Győr András jelentette be május közepén, hogy a tíz éve Budapesten élő, sepsiszentgyörgyi Tomos Endre fogja képviselni a parlamentben a külhoni magyarságot. Nagy sajtóvisszhangot nem keltett a dolog, noha első hallásra a külhoni magyarság megszólítása meglepőnek tűnhet a párt részéről. Hiszen a Momentum több esetben kampányolt – magát progresszívnek mondó – román vagy szlovák párt mellett a magyarokat hagyományosan képviselő erdélyi, felvidéki formáció helyett, aztán csodálkozott testvérpártja, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) autonómiaellenes megnyilvánulásain. Újítsuk Meg Európát nevű európai pártcsaládját pedig az a Dacian Cioloș volt román kormányfő elnökli, aki a magyarok kiirtására buzdító Román Tűzhely (Vatra Românească) szervezetben is vezető pozícióban volt a kilencvenes években (az erre vonatkozó sajtómegkeresésekre a Momentum nem óhajtott reagálni).
S ha a román vagy brüsszeli szövetség nem lenne elég, ott a DK-probléma: a Momentum többször kiállt a külhoni magyarok kettős állampolgársága és szavazati joga mellett – és ezt Tomos friss transindexes interjújában el is mondta –, de most szoros szövetségben indul kormányt váltani a DK-val, amely viszont számtalanszor jelezte, fel szeretne lépni a szavazati jog ellen. Ami persze lehet kampányfogás, bár a 2004. december 5-ei népszavazás azóta is terhes öröksége alapján a szándékot nem lehet kizárni.
„A Momentummal szemben a DK legalább konzekvensen a határon túli magyarok ellen van” – fogalmazott lapunknak Pászkán Zsolt Románia-szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője. Szerinte a Momentum az erdélyi városi magyarság progresszív rétegeinek szavazataira hajt, amivel a politikai asszimiláció útjára vinné az erdélyi magyarságot, „ezúttal a szovjet internacionalizmus helyett a brüsszeli központtal akarva áthidalni a nemzetiségi ellentéteket, mert most az a haladó hozzáállás”. Pászkán szerint a szándék kapcsán árulkodó lesz, hogy a pártlistán befutó helyet kap-e Tomos: ha nem, akkor az egész egyértelműen kampányfogás, ő pedig csak afféle díszszékely. Megjegyezte, számára hiteltelen, hogy Tomos Endre munkahelyek létrehozását ígéri magyar állami pénzből az erdélyiek tartásáért, hiszen ő Sepsiszentgyörgyről Kolozsvárra, majd Budapestre költözött, így „levelező tagozaton kapcsolódik csak a határon túliakhoz”. Hozzátette: beszédes, hogy ezek szerint nem találtak ott élő, kettős állampolgár jelöltet. Kérdésünkre a szakértő azt mondta, az utazás éppúgy megoldható lenne a parlamenti ülésekre, mint száz-egynéhány évvel ezelőtt. Pászkán Zsolt szerint Tomos Endre interjújából látszik, nem tudja, hogy az Erdélybe áramló magyarországi pénz talán a legátláthatóbb forrás a térségben, szigorú feltételek mellett adják csak oda, a hatása pedig látványos, számos magyar kötődésű műemlék menekült meg a biztos pusztulástól. Szerinte leginkább a Momentum paneleken túlmutató, koherens elképzelése hiányzik arról, mit kezdene az érintett másfél-két millió határon túli magyarral, ha hatalomra jutna.
Természetesen megkerestük Tomos Endrét is, aki készségesen válaszolt írásban. Elárulta, hogy már középiskolás kora óta rendszeres Tusványos-látogató, Kolozsvárott a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek önkénteskedett. Kérdésünkre úgy reagált: ő sosem kampányolt az USR mellett, és 2019-ben ezzel kapcsolatos véleményét újonc momentumosként artikulálta is a pártban. Mint közölte, a Momentum a továbbiakban távol marad a helyi választásoktól, és azokkal próbál együttműködni, akiket a helyiek megszavaznak – azaz esetünkben az RMDSZ-szel. Mivel utóbbi pozícióit a Fidesz éveken át próbálta gyengíteni, Tomos felháborítónak tartja a kormánypárt „álnok, hangulatkeltő reakcióját és hazaárulózását” a Momentummal szemben. Mindenesetre az erős USR-fiaskó után azt írta: ismer tehetséges RMDSZ-eseket, reméli, megtalálják a közös hangot.
Tomos Endrének Magyarországon korán elillantak a Fideszhez fűzött reményei, de sokáig távol maradt a politikától. A Momentum neki az új arcok miatt volt szimpatikus. Kérdésünkre a kormány bizonyos intézkedéseit méltatta, például a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, az erdélyi színházaknak nyújtott támogatásokat, utóbbiak kapcsán a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatását. Szerinte ez éles kontrasztban van a Fidesznek a magyarországi független színházakkal szembeni politikájával.
Rákérdeztünk arra is, hogy milyen együtt dolgozni a határontúli-ellenes DK-val, és hogyan tudják garantálni a külhoniak szavazati jogait kormányváltás esetén Gyurcsány Ferenc pártjával szemben. Mint mondta, bízik abban, hogy saját pártja mindent megtesz programjának érvényesítéséért. Hozzátette, a pártközi együttműködés feltétele a Momentum részéről, hogy a külhoni magyarok szavazati jogát meg kell őrizni, ezt az összefogásban több párt is támogatja.
A momentumos aktivitás helyi, például sepsiszentgyörgyi megítélésére vonatkozó kérdésünkre a politikus a propaganda szította gyűlöletet említi, Vona Gábor erdélyi fogadtatására célozva. Megjegyzi, tudatában volt, hogy tevékenységének lesz negatív visszhangja, de reméli, idővel mindenki belátja, hogy a Momentum az egyetemes magyarság képviseletével alternatívát nyújt a Fidesszel szemben.
Tomos kapcsán – nem utolsósorban a beutazási korlátozások miatt – nem sikerült megszólaltatnunk olyat, aki személyesen vele dolgozott volna, vagy jobban ismerné. A távoli ismerősök inkább pozitív, mint negatív véleményüknek adtak hangot a személyisége kapcsán. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere megkeresésünkre szűkszavúan annyit mondott: nem emlékezik, hogy bármikor találkozott volna a helyi közéletben Tomos Endrével, és hozzáfűzte: azok tudják képviselni az erdélyi magyarságot, akik Erdélyben élnek.
Nyitóképen: Fordulat: úgy tudni, a progresszív, internacionalista irány nem Fekete-Győr András, hanem az EP-s képviselőnők, Cseh Kata és Donáth Anna ötlete volt. Fotó: Facebook / Dan Barna
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Egy dologban biztosak lehetünk, most már egyetlen olyan ellenzéki, baloldali, liberális sem lesz, aki majd bocsánatot kér azért, hogy miket hazudozott, hisztizett össze.
A 2008-as népszavazáson elsöprő többségben mondtak nemet az egészégügy privatizációjára, a Tisza Párt titokban mégis kijátszaná az állami rendszert a magánbiztosítóknak.
Nem tudta tartani a tempót Orbán Viktorral.
Ha a pesti értelmiségi kikéri magának, hogy drog nélkül kelljen buliznia, akkor hogy várjuk el a deviáns családba született hátrányos helyzetű fiataltól, hogy ne akarjon kristályt? Francesca Rivafinoli írása.
Az egyik legégetőbb témát boncolgatta a jobboldali politikus.
Az ukrán miniszterelnök áttörésként üdvözölte a lépést.
„Mi vagyunk az élő példa arra, lehetett volna ez másképp” – erősítette meg a miniszterelnök.
