Mikor lenne időszerűbb az igazságról szólni, mint húsvétkor? A nagyheti események, a húsvétvasárnap és az azt követő napok történései kétezer éve a legerőteljesebben szembesítik az emberiséget az igazság kérdésével. A nagypénteki passió drámai jelenetében Pilátus, miközben Jézus az igazságról szóló tanúságtételéről beszél, értetlenül kérdi tőle: „Mi az igazság?” A kereszténység a feltámadás tanúinak közösségeként vallja, hogy az igazság belépett az emberiség történetébe – kétezer évvel ezelőtt, de ma is érvényes valóságként. Az igazság természetbe oltott törvényeinek azonosítása viszont vallástól függetlenül minden ember számára lehetőség és feladat.
Az igazság felismerésének földi dolgainkra is hatással kell lennie, jóllehet a társadalmi igazságosság megteremtése sajátos nehézségekbe ütközik. Bár mindig nyitva áll számunkra a lehetőség, hogy igazságosabb és testvériesebb világot teremtsünk, az általunk berendezett világ sosem lesz teljesen igazságos és testvéries. Másrészt egyre összetettebb társadalmi ügyeink intézésekor különösen gyakran előfordulhat, hogy saját egyéni vagy közösségi szempontjaink mellett nem marad hely további szempontok figyelembevételére. Földi dolgaink intézése mindig részleges marad, így rá is szorulunk mások meglátásaira.