Robbantások, mészárlások és emberrablások: egymást érik a terrortámadások Nigériában. Képtelen megfékezni a Boko Haramot a több mint kétszázmilliós, széttöredezett ország szövetségi kormányzata.
Tóth Klaudia írása a Mandiner hetilapban.
Hat favágót fejeztek le a Boko Haram terroristái az északkelet-nigériai Borno államban. Ugyanezen a környéken tíz ember halt meg és csaknem ötvenen megsebesültek egy Boko Haramnak tulajdonított robbantásos támadásban, és szintén Bornóban legalább hét katona halt meg egy merényletben. A szövetségi kormány azt közölte, hogy nem kevesebb mint ötezer Boko Haram-terroristának tartott személy áll bíróság elé szerte az országban. Ez csak néhány február végi hír Nigériából – ami jól mutatja az országot másfél évtizede kínzó, végtelenített terrorizmus súlyosságát.
A Boko Haram emberrablásaival, öngyilkos merényleteivel és fegyveres támadásaival az előző évtizedben a régió rendjének egyik legjelentősebb fenyegetésévé vált, erőszakos cselekedetei miatt napjainkig 2,5–3 millió fő kényszerült lakhelyének elhagyására, és 37 ezren haltak meg a csoporthoz köthető támadásokban. A terrorszervezet létrejöttének okait a Nigériában uralkodó társadalmi – vallási, etnikai és gazdasági – feszültségekre lehet visszavezetni (lásd keretes írásunkat).
Iszlamizálnák az országot
A közel magyarországnyi területű Bornóban az egyre inkább marginalizálódó társadalmi csoportok és az elégedetlen, nyomorban élő közösségek kiszolgáltatottságára és reményvesztettségére igyekezett választ adni a szélsőséges iszlamista tanokat hirdető csoport. Ez önmagában egyébként nem volt újdonság: az iszlamista – sőt dzsihádista – csoportok az elmúlt évszázadokban fel-felbukkantak az északi területeken.
Milliók életét befolyásolja a szervezet tevékenysége”
A 2002-ben alakult, fokozatosan radikalizálódó Boko Haram mozgalom tagjai szembeszálltak a nyugatias értékrenddel (neve is azt jelenti hausza nyelven, hogy a nyugatosodás szentségtörés). A szervezethez kötődő karizmatikus szónokok egyre több helyen és egyre több ember előtt tudták terjeszteni elképzeléseiket. Megkezdődött az iszlám átpolitizálása: néhány éven belül a szélsőséges szónoklatokat szélsőséges tettek követték. A befolyásolt, fellázadt tömegek első támadása 2003 karácsonyakor zajlott, amikor bozótvágót ragadva közösségi intézményeket és rendőrségi épületeket ostromoltak meg. A Boko Haram 2009-ben hirdette meg hivatalosan is a dzsihádot. Célja Nigéria iszlamizálása, azaz annak elérése, hogy az országot a saría alapján kormányozzák, továbbá az, hogy egy összefüggő, iszlám által dominált állammá alakuljon át az ország északi területe. A szövetségi kormányt tehetetlenséggel és korrupcióval, illetve azzal vádolja, hogy külső szereplők bábja.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
A migránsok kitoloncolása persze fel sem merül.
Ian Austin brit újságíró nekiment a Hamásznak – a brit rendőrség ellene kezdett nyomozni.
A Juventus, a Barcelona, a Bayern és az Inter korábbi középpályása nem az egyetlen, aki ellen nyomoz a rendőrség.
A hatóságok több mint 50 férfitól vettek DNS-mintát a migránsszállás lakói közül, hogy azonosítsák a tettest.
A francia belügyminiszter hazája „mexikanizációjáról” beszélt.
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
A hóval borított Karmelitában fogadta Marcel Ciolacut Orbán Viktor.
