Kossuth Lajos amnesztiában részesítette, ezután szabadcsapatával részt vett a délvidéki harcokban, a törvényenkívülisége azonban mindvégig szálka maradt a katonai vezetés szemében. A legendás betyár sorsának izgalmas fordulatai az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idejéből.
Pap Lázár írása a Mandiner hetilapban.
Szamosújvár börtönében raboskodott egy idősödő, zömök férfi, hetyke bajsza mindig be volt sodorva, szeme pedig komoran és szürkén nézett ki soványodó arcából. Szabóként dolgozott a fegyházban, de az egyre gyakoribb betegeskedései miatt a kevésbé fáradságos harisnyakötés lett a mindennapi munkája. Végül tuberkolózis végzett vele 65 évesen. Csak a testét temették el, a koponyájára kíváncsiak voltak az orvosok, hogy elváltozott-e az agressziótól, így vizsgálatoknak vetették alá. A koponyájának a teteje a mai napig látható a budapesti Rendőrmúzeumban, még a sérülés is látszik rajta, amelyet fokossal ejtett rajta egy nő, aki feladta a hatóságoknak a betyárkirályt.
A leghíresebb magyar betyár a szegedi tanyavilágban született 1813. július 16-án. Nem iskoláztatták, a juhokat őrizte gyerekként, huszonhárom évesen marhalopásért a szegedi börtönbe került. Onnan megszökött, és beállt a futóbetyárok közé, ahol hamar vezérként emelkedett ki, és bandájával a környék módosabb gazdáit fosztogatta. 1845-ben megpróbált törvényes útra térni, de V. Ferdinánd elutasította az amnesztia iránti kérelmét. Sorsában az egyik legizgalmasabb fordulatot az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hozta el. Kossuth Lajos amnesztiában részesítette azzal a feltétellel, hogy bekapcsolódik az önvédelmi háborúba, és lovascsapatot szervez.
Rózsa Sándor a hon hasznos polgára kíván lenni, és százötven pusztai lovassal készen áll a haza megmentésére sietni”
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Advent idején elindulnak a magyarok a városka felé, ugyanis a Magas-Tátra ölelésében megbúvó település még hóval és igazi téllel kecseg teti az odalátogatókat. Csender Levente írása.
Donald Trump techmilliárdos szövetségese egy X-posztban azt állította, hogy a közösségi oldal felhasználói tájékozottabbak a magdeburgi eseményekkel kapcsolatban, mint a német újságírók.
