Nyugaton a helyzet leáldozóban

Havasi Eszter írása a Mandiner hetilapban.

Az elnökválasztást követő év eleje az amerikai politika egyik, ha nem a legérdekesebb időszaka. Különösen igaz ez akkor, amikor a leköszönő elnököt Donald Trumpnak hívják, akinek társadalmi-politikai eliminálását, eredményeinek devalválását a liberális oldal már 2016-os megválasztása óta szisztematikusan űzi.

Progresszív letámadás
A beiktatást követő száz napot, mint minden újonnan hivatalba lépő elnöknél, Joe Bidennél is kivételes figyelem övezi. A kezdeti intézkedések ugyanis előrevetítik azt a világnézeti irányvonalat, amely mentén az új adminisztráció mind otthon, mind a nemzetközi színtéren meg kívánja határozni a társadalmi-politikai prioritásait a ciklus idejére. A capitoliumi ostrommal és Trump újbóli eljárás alá helyezésével járó téboly közepén érkeztünk el egy háborús helyzetet tükröző fővárosban – a Nemzeti Gárda és a fősodratú média oltalmazó kíséretében – Joe Biden beiktatásához. A baloldal cikkek áradatát jelentette meg arról, hogy az új elnök személyével az amerikai demokrácia végre újjáéled, visszatér a normalitáshoz a trumpi tévúthoz képest, a társadalom pedig általa felszabadulhat a félelem és elnyomás mázsás súlya alól.

Biden a beiktatását követő pár órában intézkedések sorát rendelte el, az ambiciózus program nagy része azonban inkább szimbolikus szakítás a Trump-érával, semmint új irányvonal. A járványhelyzet, a gazdaság- és klímapolitika, valamint az illegális bevándorlás terén hozott döntések mind-mind a Trump-örökség bástyáinak lerombolására irányulnak. Ami újítás az eddigiekhez képest, az a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása címén futó ideológiai hadviselés, amely igazán meghatározza majd a demokrata kormányzat bel- és külpolitikáját a következő években.

Joe Biden beiktatása utáni egyszemélyi rendeleti dömpingjének megkoronázásaként a nemzetközi nőnapon elnöki rendelettel létrehozta a Fehér Ház Genderpolitikai Tanácsát (White House Gender Policy Council), amelynek feladata – a női egyenjogúságért folytatott harc álcája mögé bújva –, hogy az Egyesült Államokat a „genderigazságosság” és az egyenlőség bajnokává tegye otthon és világszerte. A tanács azzal a céllal jött létre, hogy megszüntesse az egyenlőtlenségeket a munkaerőpiacon, harcoljon a genderalapú erőszak ellen, előmozdítsa az egyenlőség eszméjét az oktatásban, és hozzájáruljon a „genderegyenlőség” világszintű terjesztéséhez a diplomácia, a kereskedelem-, a fejlesztés- és a védelem­politika bevonásával. A tanács, amelyet a Biden-kormányzat nélkülözhetetlennek tart egy igazságosabb és egyenlőbb társadalom kiépítéséhez, „különös keménységgel fogja védeni azok jogait, akik többféle, egymást fedő diszkrimináció áldozatai, beleértve a fekete, latin, őshonos, ázsiai amerikai és csendes-óceáni származásúakat, a fogyatékkal élőket és az úgynevezett lmbtqi+ közösség tagjait”.