Karácsony indul, Dobrevet már a DK-sok is lebeszélnék

Kacsoh Dániel és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

Megszületett a megegyezés: mind a 106 egyéni választó­kerületben lesz ellenzéki előválasztás, a közös miniszterelnök-­jelöltet pedig kétfordulós megméretés nyomán választják ki. A procedúra augusztus végén indul, s október 23-ára lesz eredmény. A személyi kérdéseken túl ideológiai, illetve konkrét programbeli ellentétek is szétfeszíthetik az ellenzéki együttműködést. Akad ugyanis egy-két olyan téma, amelyben továbbra is gyökeresen eltérő állásponton vannak a hatpárti összeborulás résztvevői. Nézzünk néhány fontos példát.

Ütközőpontok a programban
Az összefogás talán legmeghatározóbb pártja, a Demokratikus Koalíció a napokban tette egyértelművé, hogy megfosztaná szavazati joguktól azokat, akik egyszerűsített honosítási eljárással szereztek magyar állampolgárságot. Ez ugyebár csak a listás voksolásra való jogosultságot jelenti, hiszen magyarországi lakcím híján egyéni parlamenti képviselőjelöltre nem lehet szavazni, ám így is több mint egymillió határon túli magyar voksáról beszélünk.

Jakab Péter Jobbik-elnök a napokban úgy fogalmazott, az ellenzék „nagyjából egyetért” azzal, hogy ezt nem szabad megtenni. Erre érkezett a DK-s Arató Gergely válasza: „Nem változtunk, és nem adtuk fel a politikánkat, most is azt valljuk, hogy ne szavazhasson, aki soha nem élt itt, és nem viseli a döntése következményeit.” Szerinte nem baj, ha Jakab vagy bárki más azt gondolja, hogy „igazságos olyan emberek kezébe adni a döntést a haza sorsáról, akik soha nem éltek itt, nem itt nevelnek gyereket, nem itt fizetnek adót, és semmilyen formában nem viselik a döntésük következményét”. Nem kell úgy tenniük, mintha mindenben egyetértenének – zárta sorait a DK-s képviselő. Jakab ezt már szó nélkül hagyta, így ez a kardinális kérdés megválaszolatlanul maradt.

Jakab erre egy tévéműsorban azt mondta, a részletekről még egyezkednek a háttérben. A kettős állampolgárságról szóló törvényt egyébként valamennyi ellenzéki párt támogatta, csupán három képviselő szavazott ellene: az akkor még MSZP-s Szanyi Tibor, Gyurcsány Ferenc és Molnár Csaba – utóbbi kettő ma a DK meghatározó politikusa. Tudomásunk szerint a szerzett jogot a Momentum is ódzkodna elvenni.

Néhány éve még börtönnel büntette volna a homoszexualitás „népszerűsítését” a Jobbik, mostanra odáig finomodott az álláspontja, hogy ellenzi a melegházasságot. Ezt legutóbb a Telexnek árulta el a pártelnök, s azt is mondta, soha nem fog azért küzdeni, hogy „egy gyereknek három apja legyen”. Neki elsőként a Momentum elnöke vágott vissza, bántónak és helytelennek nevezve Jakab mondatait. Bár ebben az esetben is kardinális kérdésről van szó, azért Fekete-Győr András így zárta posztját: „Bármiben van is köztünk egyet nem értés, Jakab Péter a harcostársam, és az is marad.” Ebben az esetben egyébként a Jobbik a különc, hiszen a többi ellenzéki párt nem ért vele egyet.

A Momentum egyébként, ahogy arról már korábban is beszámoltunk, azzal, hogy programot hirdetett, kiverte a biztosítékot a többi ellenzéki pártnál. (Persze nem csak ezzel, de erről majd később.) Ezek a pontok ugyanis, bár az előválasztásra szólnak, konkrét vállalásoknak tűnnek, a szövetségesek félelmei szerint pedig azt sugallhatják a közvéleménynek, hogy az egységes ajánlatban is visszaköszönnek majd. A négynapos munkahét vagy a bármikor felhasználható, rugalmas nyugdíj felvetése bizonyosan idesorolható.

Atomügyben is vannak eltérések
Ott van például a paksi bővítés ügye is. Fekete-Győrék ugyanis felmondanák a Paks II. projektnek az Európai Bizottság által is jóváhagyott szerződéseit, amelyek nyomán egyébként már elkezdődtek a munkálatok, illetve német és amerikai cégek is érintettek a megvalósításában. Ebből következően információink szerint a kontraktust a nyilvánosság előtt természetesen szintén kritizáló DK-ban felszisszentek, hiszen a felmondás alighanem diplomáciai bonyodalmakkal és kártérítési eljárással is járna. Vagyis – érvelnek – jobb lenne erről nyíltan nem beszélni.

A helyzetet bonyolítja, hogy egyébként az LMP részéről korábban többen, köztük Ungár Péter is szóvá tették, hogy a Momentum nem is ellenzi igazán az atomenergiát. Ezt Cseh Katalin európai parlamenti képviselő a Mandinernek is elismerte, amikor nemrég úgy fogalmazott: „Mi azt képviseljük, hogy az atomenergia technológiai előnye a megújulókhoz képest eltűnőben van, gazdaságossága egyre kérdésesebb, így sokkal jobb lenne megújuló rendszerekbe fektetni, hogy költséghatékonyan tudjuk biztosítani az áramellátásunkat. Azt is fontos látni, hogy Paks kritizálásakor elsősorban az erőmű finanszírozását ellenezzük.” Azonban a Momentum is megszavazta az Európai Parlamentben az atomenergia kvázi nélkülözhetetlenségéről szóló korábbi indítványt. Küldtünk tisztázó kérdést a pártnak. Mint írták: „A Momentum számára egy zöld Magyarország megteremtése az egyik legfontosabb feladat a közeljövőben, így természetesen az energiamixben nagy arányban szeretnénk megújuló energiaforrásokat alkalmazni. A Paks II.-t semmiképp sem támogatjuk, de amennyiben a meglévő atomenergia költséghatékonysági, energiabiztonsági és klímavédelmi szempontok szerint is megfelel, azt alkalmaznánk.”

Szintén fontos ellentét feszül az LMP és a DK között az Európai Unió kérdésében. Gyurcsányék vállaltan és nyíltan a további föderalizációt, illetve az európai egyesült államok elképzelését propagálják, Ungárék ezzel ellentétes állásponton vannak. Olyannyira, hogy néhány éve a DK-s Bauer Tamás egyenesen a Fidesz szekértolójának nevezte emiatt az LMP-s politikust.

A Momentum felrúgta a megegyezést
Az egyezkedési folyamatokra rálátó baloldali forrásaink szerint ezek a kérdések, éppen az ellentétek miatt, valószínűleg nem kerülnek majd be a közös programba, amely egyébként készülőben van. Úgy tudjuk, bár a nyilvánosság előtt egyértelmű a párt álláspontja, a DK is megosztott a határon túli magyarok szavazati jogának kérdésében, elképzelhető, hogy kompromisszumos javaslatként a külföldön dolgozó magyarokra is kiterjesztenék majd a levélszavazás lehetőségét. De itt még nem tartanak a „füstös szobákban zajló egyezkedések”.

Informátorunk szerint egyébként a Momentum valóban felrúgta a korábbi megegyezést, amely szerint az egyes pártok konkrét javaslatokkal csak a közös program közreadása után álltak volna elő. A „felcsúti per” ötletétől és hasonló, a jogállamiságot zárójelbe tevő elképzelésektől még néhány Momentum-szimpatizánsnak is felállt a szőr a hátán, s a szövetségesek sem nézték jó szemmel az esetleges kormányváltást követően civilekkel előkészített vádirat alapján induló koncepciós eljárás felvetését.

„Szereptévesztésben vannak. Az elszámoltatás, illetve a kétharmaddal megválasztott állami tisztségviselők eltávolításának ügyéről sincs még közös nevezőn a hat fél. Munkacsoportok dolgoznak a részleteken, a végső szót a pártelnökök mondják majd ki” – részletezi forrásunk a tervezett menetrendet.

Csakhogy ettől, ahogy azt a példák is jelzik, bőven akadnak még konfliktusok, és nem csupán a formálódó program kapcsán. Névtelenséget kérő MSZP-s informátorunk úgy fogalmaz, van igazság abban, hogy az előválasztási viaskodás során az egyes pártok súlyos politikai sebeket tudnak majd ejteni egymáson, s ebben leginkább a „legkisebb rutinnal rendelkező” Momentum jelenti a kockázatot. „Lesznek olyan nézeteltérések, amelyek feszegetik az együttműködés kereteit. De már nincs visszaút” – jegyzi meg.

Különösen nagy feszültséget okoztak Fekete-Győr Andrásék Hadházy Ákos zuglói indításával, az egykor fideszes, majd LMP-s politikust az előző két választáson győztes MSZP-s Tóth Csabával szemben nevezték be az előválasztásra. „Ezzel a különutassággal nyilván azt akarják demonstrálni, hogy ők mások, mint a szocik meg Gyurcsányék. Ezzel már elkéstek” – mutat rá az MSZP-s háttérember. DK-s forrásunk pedig ennek kapcsán megjegyzi: a többiek mindig „rámordulnak” a momentumosokra, amikor okosabbnak akarják mutatni magukat, az MSZP pedig rájött, hogy nem diktálhat.

Dobrev Klárát próbálják lebeszélni
A közös miniszterelnök-jelölt személye kapcsán jelen állás szerint úgy látszik, a háttérben a szocialistáknak nagyobb a befolyásuk. „Gyakorlatilag eldöntött tény, hogy Karácsony Gergely benevez a miniszterelnök-jelöltségre. Márpedig mivel kétfordulós lesz, jó eséllyel meg is nyeri az előválasztást. A felmérésekből erre lehet következtetni. Ha ugyanis Dobrev­–Karácsony-párbajra szűkül a választás, a főpolgármester bizonyosan felülkerekedik, ami nagy kudarc lenne a DK-nak. Gyurcsányéknak ez alighanem most komoly dilemmát jelent” – magyarázza egy befolyásos MSZP-s politikus.

Ezzel a Demokratikus Koalíciónál is tisztában vannak. Nem véletlenül halogatják a döntést, ami abból a szempontból is érthető, hogy az előválasztás augusztus végén kezdődik, a közös kormányfőjelölt személye pedig majd csak október 23-án dől el. Forrásaink szerint párton belül egyre többen próbálják lebeszélni Gyurcsány Ferenc feleségét az indulásról, ám állítólag az EP-képviselő egyelőre hajthatatlan, mindenképp ringbe szállna. Bár az exminiszterelnök korábban azt mondta, a DK vagy Dobrevet indítja, vagy senkit, úgy tudjuk, felmerült egy politikán kívüli civil aspiráns benevezése is, sőt rábeszélése a többi ellenzéki pártra. Döntés tehát még nincs, elképzelhető, hogy ha a járványhelyzet engedi, majd kongresszusi határozat tesz pontot a találgatások végére.

Kiakadtak Karácsonyra a DK-sok
Karácsony Gergely immár borítékolható indulása miatt egyébként egyenesen kiborultak a Gyurcsány-pártban. 
A Párbeszéd társelnöke ugyanis állítólag korábban meg­ígérte, nem kapacitálja a miniszterelnök-jelöltséget, mások szerint viszont a kezdetektől „ugródeszkának tekintette Budapest vezetését”. A Mandiner által a háttérben megismert vélemények szerint akkora a Karácsonnyal szembeni ellenszenv a baloldal MSZP-n és Párbeszéden kívüli részénél, hogy az még komoly csörtéket vetít előre ezen a téren. „Ha a főpolgármester addig nem csinál semmit, márpedig látjuk, hogy nem csinál semmit, sajnos megnyerheti az előválasztást” – panaszkodik DK-s segítőnk, annak viszont örül, hogy a Momentum ötletét sikerült „leverni” az online szavazásról. Ezt Fekete-Győrék nyilván amiatt vetették be, mert vidéken nincsen bázisuk. Kétségtelen, hogy eközben a jobbikos Jakab Péter is jön fel, ám neki szinte semmi esélye megszerezni a kormányfőjelöltséget, ahogy jelen állás szerint Márki-Zay Péternek sem.

Forrásaink amúgy 150-200 millió forintra teszik az előválasztás összköltségét. A civilek indulásának módja is eldőlt: csak úgy nevezhet be a hat párt politikusain kívül bárki az előválasztásra, ha vállalja, hogy parlamentbe kerülve beül valamelyik frakcióba. Ez feloldhatatlan kikötés, amiből az következik, hogy a jövő évi választáson a kormánypárti és a közös ellenzéki jelölteken kívül azért lesznek még indulók szép számmal az egyes körzetekben.

Röviden megjegyzem

Árulkodó felmérések
Lapzártánkig egyébként csupán három szervezet jelentette be hivatalosan, hogy miniszterelnök-jelöltje indul az előválasztáson. A Jobbik Jakab Pétert, a Mindenki Magyarországa Mozgalom Márki-Zay Pétert, a Momentum pedig Fekete-Győr Andrást indítja. Információink szerint Karácsony Gergely még bizonytalan, leginkább azért, mert városvezetőként még jó pár évig biztos pozíciója lehetne. Ráadásul a közvélemény-kutatási eredmények egyelőre elég vegyes képet mutatnak. Az Idea Intézet szerint Dobrev 28 százalékkal a legnépszerűbb, őt követi Jakab 27, Karácsony 22 százalékkal, Márki-Zay népszerűsége náluk 9, Fekete-Győré pedig 7 százalékos. A főpolgármester korábbi munkahelyénél, a Mediánnál azonban Karácsony vezet 39 százalékkal, a második Jakab 32-vel, és csak a harmadik Dobrev 25-tel.

Az említetteken kívül várhatóan elindul majd egy„outsider” is, mégpedig az exfideszes Pálinkás József az Új Világ Néppárt színeiben. Az általunk megkérdezett elemzők egyetértenek abban, hogy az ország­gyűlési választáson nem feltétlenül az előválasztáson részt vevő szavazók körében legnépszerűbb miniszterelnök-jelölt hozhatja a legtöbb szavazatot. Lehetséges, hogy az ellenzék nagyobb eséllyel indulhatna egy integratív, a kiábrándult jobboldali vagy jobb híján a Fideszre szavazó választókat is megszólítani képes jelölttel. A Medián mérései szerint ebből a szempontból Gyurcsányné lenne a legrosszabb választás a baloldal számára: Dobrev Klárára a választók 39 százaléka biztosan nem szavazna.

(Szerkesztői megjegyzés: Cikkünk korábbi változatában tévesen állítottuk, hogy Szanyi Tibor, az Igen szolidaritás miniszterelnök-jelöltje elindul az előválasztáson. A politikus hangsúlyozta, hogy nem vesz részt a voksoláson.)

Budapesti csörték, veszélyes játszmák
Rátérve az egyéni jelöltjelöltek várható meccseire, Zuglóban már elszabadultak az indulatok. Hasonló a helyzet az I. kerületben is, ahol az előző választáson győztes LMP-s Csárdi Antal ellen a helyi momentumos alpolgármester, Gelencsér Ferenc indul az előválasztáson. Úgy tudjuk, itt az MSZP is beszáll a versengésbe, és Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter fiát, Bárándy Gergelyt jelöli, de az ő neve más kerületekben is szóba került. Fekete-Győrék szerint egyébként már az is jelentős gesztus, hogy az eredeti tervekkel szemben nem a pártelnököt indítják Csárdi ellen. A 2. számú választókerületben is nagy küzdelem várható, itt nagy eséllyel Karácsony Gergely főpolgármester helyettese, a DK-s Gy. Németh Erzsébet mérkőzik majd meg Orosz Annával, az egyik legismertebb momentumos politikussal, aki helyi alpolgármester. A Rózsadombon is érdekes lesz az előválasztás, három országosan ismert politikus csap össze: a provokatív performanszairól ismert, párbeszédes Tordai Bence az újságíróból DK-s politikussá vált Kálmán Olgával, valamint a momentumos alpolgármesterrel, Berg Dániellel versenyez majd a jelöltségért. Az általunk megkérdezett ellenzéki politikusok szerint egyértelmű, hogy a fővárosban a legtöbb helyen a DK és a Momentum között dől majd el az előválasztás, a két formáció privát küzdelme hosszabb távon is befolyásolhatja a pártok erőviszonyainak alakulását.

Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint alapvető veszélyeket hordoz az előválasztás folyamata a résztvevők számára. Szerinte a 106 egyéni körzet 106 potenciális összetűzés lehetőségét rejti. Tény: több ellenzéki vezetésű önkormányzatban, például Gödön, Vácon és Egerben súlyos feszültségek vannak az ellenzéki pártok között, amelyekre az előválasztás ráerősíthet, és számos olyan választókerület is van, például Zugló vagy Szombathely, ahol személyes ellentétek feszülnek a már bejelentett jelöltek között. Kérdéses, hogy az előválasztáson alulmaradó jelöltek kampánystábja mennyire áll majd be a győztesek mögé.Budapesti forrásaink szerint több kerületi ellenzéki szervezet is kijelentette, elfogadhatatlannak tartja az előválasztási ellenfél személyét, és nem hajlandó támogatni, ha ő győz. Értesüléseink szerint a DK és a Momentum között súrlódás van amiatt is, hogy Fekete-Győr pártja több 2018-ban magabiztosan győző egyéni ellenzéki képviselővel szemben jelöltet állít.

Tekintve, hogy az ellenzék várhatóan legjobb esetben 35–45 listás helyet szerezhet, feszültség forrása lehet, hogy a közös lista pozícióit hat – a Márki-Zay-féle mozgalom részvétele esetén hét – részre kell osztani, mondja Nagy Attila Tibor. Nagy kérdés továbbá, hogyan változnak a pártok pozíciói, és milyen alkukra kényszerülnek, ha egy kisebb erő adhatja majd a közös miniszterelnök-jelöltet.

Az elemző úgy véli, legrosszabb esetben az is előfordulhat, hogy kudarcba fullad az egész előválasztási folyamat, a Momentum vagy a Jobbik pedig kilép az összefogásból, mondván, a többi négy párt tisztességtelen vele szemben. Hozzáteszi: a kelleténél is nagyobb tétet ad az egésznek, hogy az ellenzéki politikusok biztosra veszik, a közös jelöltekkel legyőzik a Fideszt és Orbán Viktort, ezért aki kormányfő­jelölt lesz, óriási felelősséget vesz a vállára, és ha csökkenni látszik a győzelem esélye, bomolhat a koalíció.

***

Karácsony akkor lehet valódi miniszterelnök, ha most még nem indul el

Kereki Gergő írása a Mandiner hetilapban.

Elemzői körökben messze nem egyöntetű Karácsony indulásának megítélése. Lapunk beszélt olyan, inkább az ellenzékhez sorolható elemzővel is, aki szerint sokkal inkább a baloldalnak, különösen az MSZP-nek, nem pedig Karácsonynak áll érdekében a 2022-es kormányfőjelöltség. „Karácsony egész politikai pályafutását kockáztatja az indulással. Ha elindul, és megint kikap, akkor ez a második vesztes miniszterelnök-jelölti kampánya lesz, gyakorlatilag végleg letehet a pozícióról. Két vesztes kampány után eddig kizárólag Orbánnak sikerült visszajönnie, de ahhoz szükség volt Gyurcsány őszödi beszédére, a félresiklott kormányzásra és a 2008-as világgazdasági válságra is. Karácsonynak nem lesz még egy sansza. A baloldal részéről viszont logikus lenne az indulása, hiszen a mérések szerint ő a legnépszerűbb jelölt. Az MSZP-t pedig ez a húzás tarthatja a víz felett.”

Egy másik szakértőnk azonban, bármilyen meglepő, egy esetleges 2022-es győzelmet sem kívánna feltétlenül Karácsonynak. „Ha Karácsony lesz a közös baloldali jelölt, akkor ezért a DK-t bőven kárpótolni fogják az országos listán és az egyéni választókerületekben. Ha ez így lesz, akkor messze Gyurcsányé lesz a legerősebb frakció a parlamentben, ők fogják biztosítani a kormánytöbbséget a leendő miniszterelnöknek. Már így is az övé a legjobb tárgyalási pozíció, hiszen a DK a legerősebb ellenzéki párt. Gondoljon bele, ha a DK-t ezek után még elkezdik felülkompenzálni.” 

Kérdés, akar-e Karácsony egy olyan kormányt a nevére venni, amelyet valójában a DK-frakció vezet. Ez nem csak elméleti felvetés, gyakorlati alkotmányjogi jelentősége is lehet – hívja fel a figyelmet forrásunk. „A kormánytöbbség konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal bármikor megpuccsolhatja a miniszterelnököt. Ne feledjük, a közjogi helyzet az, hogy a kormányfőt a parlament választja, és az is tudja elmozdítani. Félelmetes ereje lesz annak a szereplőnek, aki a legnagyobb kormányfrakciót fogja vezetni, ez pedig ellenzéki győzelem esetén szinte biztos, hogy Gyurcsány lesz. Akire, ismerve Medgyessy megbuktatásának történetét, nem bíznám a miniszterelnökségem.” Karácsony tehát a bizonytalanba ugrik a kényelmes főpolgármesteri pozíció helyett. Szakértőnk hozzáteszi: ez azért is nagy rizikó, mert még jobboldali körökben is valószínűsítik, hogy ha Karácsony újraindulna 2024-ben a főpolgármesteri pozícióért, akkor nyerne, és a helyén maradhatna 2029-ig, hogy aztán tíz év főpolgármesterség után elinduljon a kormányfői posztért. „Budapesten a jobboldalnak csak a megosztott ellenzékkel szemben van esélye, ha a baloldal összefog, nyer. Már csak azért is, mert a kormányzat a tervek szerint körülbelül 3000 milliárd forintot fog elkölteni a következő években Budapesten, Karácsonynak elég lesz beleülni a kényelmesbe, ez akkora pénzösszeg, ami egyértelműen látszani fog a városon. Faramuci helyzet állhat elő: a kormányzati nagyberuházások miatt lehet nehezen átélhető az alkalmatlankampány.” A főpolgármesteri pozícióból pedig nem tudják leszedni még Gyurcsányék sem – folytatja elemzőnk. „Oda nem a DK-frakció, hanem a budapestiek választják meg közvetlenül, és csakis a budapestiek tudják letaszítani. Karácsonynak pedig éppen a fővárosban a legnagyobb a népszerűsége.” A politikustól szerinte inkább a kivárás lenne észszerű, „ha megvárná, hogy a 2030-ig tervező Orbán és az addig a politikailag aktív éveit letudó Gyurcsány is lekerüljön a színről, és csak 2030-ban indulna még mindig fiatal, de az ország legismertebb politikusaként, tizenöt évnyi önkormányzati tapasztalattal a zsebében, mintegy az Orbán–Gyurcsány-szembenállást meghaladva. Ez utóbbi gesztus egyébként nem is lenne idegen Karácsony karakterétől.”

Jobboldali forrásaink azonban készpénznek veszik, hogy Karácsony lesz a baloldal közös jelöltje. Szerintük kár ilyen elméleteken „spekulálni”, az előválasztás csak színjáték, és valójában arról szól, hogy Karácsonnyal megnyeressenek valamit, mielőtt ráfordulna Orbánra. „Egyértelmű, hogy az értelmiség és a külföldi finanszírozók Karácsonyt akarják, neki pedig nincs elég ereje a visszautasításhoz. Az imént felvázolt stratégiai gondolkodás meglehetősen távol áll Karácsonytól, aki soha egyetlen pozícióban sem alkotott maradandót, és az a politikai tapasztalata, hogy félmunkával is mindig eggyel feljebb tud jutni. Láttuk, hogy Zuglóban hogyan működött, inkább továbbállt főpolgármesternek, mielőtt elásták volna. Az eltelt másfél év alapján már azt is látjuk, hogy érdemi munkára Budapest élén sem számíthatunk tőle, ezért most felfelé buktatnák miniszterelnöknek.” Azt is hozzáfűzik: „Egyértelművé kell tenni a választók előtt, hogy aki Karácsonyra szavaz, az Gyurcsányra szavaz. Csomagban jönnek. Egy klasszikust idézve: nincs két baloldal, csak egy baloldal van, és az Gyurcsány.” 

Elemzői körökben messze nem egyöntetű Karácsony indulásának megítélése. Lapunk beszélt olyan, inkább az ellenzékhez sorolható elemzővel is, aki szerint sokkal inkább a baloldalnak, különösen az MSZP-nek, nem pedig Karácsonynak áll érdekében a 2022-es kormányfőjelöltség. „ Egy másik szakértőnk azonban, bármilyen meglepő, egy esetleges 2022-es győzelmet sem kívánna feltétlenül Karácsonynak. Kérdés, akar-e Karácsony egy olyan kormányt a nevére venni, amelyet valójában a DK-frakció vezet. Ez nem csak elméleti felvetés, gyakorlati alkotmányjogi jelentősége is lehet – hívja fel a figyelmet forrásunk. Karácsony tehát a bizonytalanba ugrik a kényelmes főpolgármesteri pozíció helyett. Szakértőnk hozzáteszi: ez azért is nagy rizikó, mert még jobboldali körökben is valószínűsítik, hogy ha Karácsony újraindulna 2024-ben a főpolgármesteri pozícióért, akkor nyerne, és a helyén maradhatna 2029-ig, hogy aztán tíz év főpolgármesterség után elinduljon a kormányfői posztért. A főpolgármesteri pozícióból pedig nem tudják leszedni még Gyurcsányék sem – folytatja elemzőnk. A politikustól szerinte inkább a kivárás lenne észszerű, Jobboldali forrásaink azonban készpénznek veszik, hogy Karácsony lesz a baloldal közös jelöltje. Szerintük kár ilyen elméleteken , az előválasztás csak színjáték, és valójában arról szól, hogy Karácsonnyal megnyeressenek valamit, mielőtt ráfordulna Orbánra. Azt is hozzáfűzik:

Nyitóképen: Korántsem biztos, hogy végül Karácsony Gergely és Dobrev Klára megmérkőzik az előválasztáson. Fotó: MTI / Kovács Tamás