Jogállamisági probléma Magyarországon

A magyar jogállamiságra rendszerszintű, folyamatos és közvetlen veszély leselkedik. Elvárható lenne a nemzetközi szervezetektől – így az Európai Uniótól is –, jogvédő civilektől, a nyílt társadalomért küzdőktől, hogy felemeljék szavukat a magyar közéletben egyre nagyobb teret nyerő antidemokratikus tendenciák ellen.

Fleck Zoltán, Magyar György, Jakab Péter és Fekete-Győr András. Mi a közös bennük? Az, hogy mindannyian bal­oldaliak, esküdt ellenségei a kormányzatnak, és mind előre­vetítették, hogy ellenzéki győzelem esetén egy pillanat alatt lebontanák a jogállamot.

Alig fél évvel ezelőtt jelentette ki a baloldal egyik jogász orákuluma, Fleck Zoltán, hogy „nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után”.

Magyar György, a csapat sztárügyvédje a következőket nyilatkozta tavaly novemberben a Klubrádió műsorában: „Ha sikerülne az ellenzéknek akár csak egyszerű többséghez is jutni, azonnal hozzá kell nyúlni négy nagyon fontos jogi felülethez. Az egyik az alkotmánymódosításnak az a része, ami vadhajtás, és le kell nyesegetni…”

Most pedig következzenek a már ismert miniszterelnök-­jelöltek elképzelései a jogállamról és a demokratikus közjogi berendezkedésről. Jakab Péter úgy fogalmazott: „Ha csak egyszerű többségünk lesz, akkor addig faragjuk a jogot, míg igazság nem lesz belőle.” A kijelentés tökéletesen illeszkedik a politikus legutóbb felvett karakteréhez, miszerint ő a bunkó, nagyképű kocsmatöltelék, aki nincs tekintettel senkire és semmire. Másfelől úgy tűnik, olyan erővel asszimilálódott a volt kommunistákhoz, hogy voltaképpen Lukács György kommunista ideológus gondolatait használja, miszerint „keresztülhazudjuk magunkat az igazságig”. S ne feledkezzünk meg Fekete-Győrről, a másik miniszterelnök-jelöltről sem, akiről még a baloldal egyik emblematikus újságírójának is az a véleménye, hogy legalább egy közértet vezethetett volna korábban, hogy némi tapasztalata legyen a kormányfő­jelölti pozícióhoz. A Momentum elnöke és csapata éppen vádiratokat készít, illetve az általa felcsúti pernek nevezett, az ötvenes évek kommunista rémuralmát idéző potenciális koncepciós eljárásról ad interjúkat baloldali heccblogoknak, illetve legutóbb a 444-nek. Röviden jegyezzük meg, hogy Fekete-Győr állítása szerint jogvégzett ember. Ha ez így van, tudnia kellene, hogy általában egy jogállamban nem a pártok készítik a vádiratokat, hanem az ügyészség, továbbá a vádemelési szakaszt megelőzi a nyomozati szak, amihez bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújára van szükség.