Azok az országok, amelyekben erős az emberek közötti bizalom, rengeteg pénzt takarítanak meg az ügyvédeken és a bürokrácián, így nagyobb hatékonysággal gyarapítják polgáraik vagyonát. Ennek feltétele a többség értékválasztásának elsődlegessége – valami, amiről Nyugaton szinte már beszélni sem szabad.
Francis Fukuyama nevét elsősorban A történelem vége és az utolsó ember című, aránylag „rosszul öregedő” eszmefuttatása révén ismerik, amelyben a hidegháború eredményeként a liberális demokrácia totális győzelmét jósolta világszerte. Javára szóljon, hogy két másik dolgot is érdemes tudni róla. Az egyik, hogy személyében a digitalizáció egyik legkifinomultabb kritikusát tisztelhetjük, aki tíz éve ír szerelmes esszéket az analóg eszközök – főként a bakelitlemez-játszók és a befűzős fotómasinák – mikrokozmoszához. A másik, hogy írt az említettnél jobb és érdekesebb könyveket is. Közülük a legfontosabbról szól e heti recenziónk.
Ifjú politikatudósként Fukuyamának feltűnt, hogy a fejlett világ kormányzatait domináló – így a kilencvenes és kétezres években hazánknak is szemérmetlenül diktáló – neoklasszikus és neoliberális közgazdászok, miközben sok helytálló megállapítást tettek a piacok és a pénz természetéről, szinte teljes egészében megfeledkeztek a kultúráról és az emberi viselkedésről. Márpedig ahogy azt Peter Drucker menedzsmentgurutól tudjuk, „a kultúra megeszi reggelire a stratégiát”, azaz semmilyen programnak vagy szabályozásnak nincs esélye a helyben érvényes társadalmi normák beszámítása nélkül. Nem csoda, ha ugyanannak a receptnek a követése – liberalizáció, dereguláció, privatizáció – eltérő helyeken egészen eltérő eredményeket hozott.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Hogy ki volt Tamáska Mária és mennyire hatott Kádár Jánosra? Vagy hogy ki volt igazából Kádár János és milyen volt a házassága? Ha nem is mindent, de sokat megtudhatunk.
Korai volt az öröm a „bezzegromániázó” baloldalon.
Budapest emlékezteti az európaiakat arra, ami az otthonukból már elveszett.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Az a kérdés, hogy a Demokrata-párti szélsőségesek, egy vagy két elnökjelöltet akarnak-e kiütni a nyeregből.
„Fogadjunk, hogy hiányérzeted volt!” – írja a publicista a Publicus friss kutatása kapcsán.
