Párizs megváltozott, és nem csak a virágkorához képest – hatalmas a multikulti kavalkád
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/wD-WxzC1uVygzmOyMJOm9ArLVj9_k_n30N7nm5mGjEI/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzY1MmViZWJkNTM3NTQ1YzI5ZjcyMzllOWIzNzY5YTBm.jpg)
Franciaország sokarcú. Vannak arcai, amelyek nekünk valók. Névai Gábor írása.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/wD-WxzC1uVygzmOyMJOm9ArLVj9_k_n30N7nm5mGjEI/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzY1MmViZWJkNTM3NTQ1YzI5ZjcyMzllOWIzNzY5YTBm.jpg)
A neves brit kortárs festőművész, David Hockney magyarul megjelent beszélgetőkönyve gyerekeknek szól, de mivel a képzőművészet történetét új perspektívából láttatja, a szülőknek is tartogat izgalmas felfedezéseket.
A világ tele van képekkel, és minél több fotót készítünk, annál kevesebb időnk marad a nézegetésükre. Természetesen nem volt ez mindig így, a régi korokban nagyon kevés kép volt a világban, de azoknak meghatározó, gyakorta spirituális szerepük volt az emberek életében – vonja le a következtetést David Hockney és beszélgetőpartnere, a művészeti író Martin Gayford, miután a barlangrajzoktól eljutnak a tabletek érintőképernyőjéig. Mert mi végre készítünk képeket immár évezredek óta, és miért vonzódunk a képek nézegetéséhez és megfejtéséhez? Mikortól számít egy kép műalkotásnak, és kell-e műértőnek lenni a művészet befogadásához, értelmezéséhez? Természetesen nem szükséges, ám a vizuális kultúra a világban sok helyen marginális szerepre van kárhoztatva; ez a kötet viszont könnyed és játékos formában ad meglepően komoly tudást a gyerekek kezébe.
Empirikus úton szerzett ismereteim nyomán jutottam arra a következtetésre, hogy e kötettel időnként az esti meseolvasást is bátran kiválthatjuk”