Erős helyzetből gyenge teljesítmény

Oláh Dániel írása a Mandiner hetilapban.

Megszorítások következhetnek Budapesten – derült ki október elején. A Fővárosi Érdekegyeztető Tanács ülésén a főpolgármester elmondta: az „életéért küzdő” főváros vezetése 0,5 százalékos, újraindításinak nevezett adó kivetését fontolgatja. Az 5 milliárd forintot meghaladó iparűzésiadó-alappal rendelkező cégek fizetnék addig, amíg Budapest le nem küzdi a koronavírus-válság gazdasági hatásait. Karácsony Gergely egy posztjában azt is hangoztatta: fontos lenne, hogy a kormány ne sarcolja értelmetlenül a fővárost.

A főpolgármester az Indexnek adott interjúban Budapest „nehéz anyagi helyzetéért” a járványt, illetve a kormányt hibáztatta. Mint elmondta, összesen 150 milliárd forintos kiesés várható – ebből 100 milliárdért a gazdasági visszaesés és az iparűzésiadó-bevétel csökkenése felelős (ez az adó adja a főváros bevételeinek nagyjából 70 százalékát), 30-35 milliárd forint pedig a Budapestet sújtó kormányzati megszorításokból adódik. Hozzátette: szerinte nincs még egy kormány a világon, amely a járvány és a válság időszakában támogatás helyett sarcolja a településeket. 

A karácsonyi történetből az körvonalazódik – mint az egy nyári posztjából kiderül –, hogy „harminc év óta először fordul elő, hogy a főváros az államkassza nettó befizetőjévé válik, vagyis Budapest finanszírozza az államot”. Sőt úgy látja, az utóbbi években csontsoványra éheztette a kormányzat az egykori fejőstehenet, most pedig egyenesen a vágóhídra akarja küldeni.

Fővárosi főösszegek

Hogy állításait alátámassza, Karácsony Gergely előszeretettel emlegeti, hogy az ország területén adott időszakban megtermelt jövedelemnek, azaz a GDP-nek a 40 százaléka Budapesten keletkezik, ennek azonban mindössze a 2,7 százalékáról dönthetnek a főváros vezetői. Állítása azért nem állja meg a helyét, mert a 2,7 százalékban nincsen benne a kerületeknek juttatott összeg. Márpedig ha a Fővárosi Önkormányzat (386,1 milliárd forint) és a kerületek bevételeinek (597,3 milliárd forint) összegét vesszük, akkor az azt jelenti, hogy Budapest 983,4 milliárd forintból – 2019-es árfolyammal számítva 3,1 milliárd euróból – gazdálkodhat. Vagyis a főváros vezetése nem a Karácsony Gergely által emlegetett, Budapesten megtermelt jövedelemnek a 2,7, hanem jóval több, legalább a 6,2 százalékával rendelkezhet.

Ez a több mint 6 százalékos érték összehasonlítva más európai nagyvárosokéval nemhogy nem lóg ki a sorból, de rögtön Varsó és Prága közé helyezi Budapestet. A lengyel főváros költségvetési főösszege 4,2, a csehé pedig 2,5 milliárd euró. Tehát a régiós nagyvárosok hasonló nagyságrendű összegből gazdálkodnak. Ám míg Prága közösségi közlekedésre, oktatásra, egészségügyi és szociális szolgáltatásokra, Varsó pedig még egészségügyi támogatásokra, lakossági szolgáltatásokra és környezetvédelemre is fordítja a rendelkezésre álló összeget, addig Budapesten csupán közösségi közlekedésre és bölcsődékre­óvodákra kell költeni, a többi feladatot döntően a központi kormányzat állja. Vagyis bár a budapesti költségvetés főösszege nem marad el jelentősen Prága vagy Varsó főösszegétől, a mi fővárosunkban a legszűkebb az ellátandó feladatok köre – hasonló összegből kell jóval kevesebb tevékenységet kigazdálkodni. Mindezt úgy, hogy Budapest 2020-ban 86,4 milliárd forint központi költségvetési támogatást kapott működési célokra, ami 2021-ben harmadával nő, 116,2 milliárdra.

Budapest pénzügyi helyzete sokkal jobb annál, mint amit a főpolgármester hangoztat. A korábbi évek erős gazdasági növekedésének és felelős önkormányzati gazdálkodásának köszönhetően a főváros stabil alapokon állva szembesült a koronavírus­válsággal – az első negyedév végén 93,8 milliárd forintnyi készpénzállománya és 180 milliárd forintnyi állampapír-állománya volt. Az évtized gyors gazdasági növekedésének Budapest más módon is a haszonélvezője volt: 2010 és 2020 között ipar­űzési adóból 300 milliárd forint többletbevétele keletkezett. A 2010-es 85 milliárd forint 2019-re 164 milliárdra nőtt, és Karácsony Gergely nyilatkozata alapján még idén is 139 milliárd forint várható a tervezett 174,4 milliárd helyett. Ez még mindig jóval meghaladja a 2010-es értéket. Nem véletlen, hogy az egy főre jutó iparűzésiadó-alapból számított adóerő-képesség alapján a főváros gazdasági ereje egy évtized alatt 43,5 százalékkal nőtt, a 2010-es 42 610 forintról 2019-re 61 143 forintra.

Kevesebb feladat

Miközben Varsóval, Prágával, Berlinnel és Béccsel összevetve is kevesebb feladatot kell ellátnia, és a költségvetéséből elsősorban a közösségi közlekedést kell működtetnie, Budapest még ezen a téren is jelentős támogatásokat kap a kormánytól – idén és jövőre 12 milliárd forint értékben. Mint Fürjes Balázs államtitkár fogalmazott, a jó együttműködés jegyében a kabinet segítő kezet nyújt a fővárosnak, kész átvállalni jelentős fejlesztések megvalósítását, s ezzel tehermentesíteni a budapesti költségvetést. „A kormány a főpolgármesterrel való megegyezés alapján kész megvalósítani a pesti rakpartok kerékpáros- és gyalogosbarát, zöldfelületeket, utcabútorokat, pihenőpadokat is tartalmazó átalakítását, a kétszer egy sávos autóközlekedést fenntartó megújítását, kifizetni és befejezni a Biodóm-­beruházást, biztosítani a turistabuszok Gellért-hegyi kitiltását lehetővé tevő, környezetbarát budai sikló megvalósítását, meghosszabbítani a budai fonódó villamos hálózatát és bővíteni az őrmezei autóbusz-terminált” – nyilatkozta Fürjes. 

A városfejlesztési terveket a kabinet Budapesttel közösen dolgozza ki, és az építkezést csak az önkormányzat által jóváhagyott tervek alapján kezdi meg – tette hozzá. „A kormány javaslata megfogalmazásakor igazodott Karácsony Gergely kéréseihez. Azon fejlesztések átvállalására teszünk javaslatot, amelyeket a főpolgármester nevezett meg. A listát tőle kaptuk” – mutatott rá Fürjes, hangsúlyozva, hogy a kormányzat még a főváros hagyományos feladatainak egy részét is átveszi a megvalósítás felelősségével együtt. Karácsony Gergely viszont ennek az ellenkezőjéről beszél a médiában: szerinte a kormány épphogy újabb és újabb terheket rak a Fővárosi Önkormányzatra.

A Fürjes által leírt megállapodás értelmében a kormány újabb 60 milliárd forinttal tehermentesíti Budapest költségvetését, ami ráadásul nem egyedülálló eset. Mialatt 2010 és 2020 között több mint a duplájukra nőttek a főváros iparűzésiadó-bevételei, jelentősen csökkentek a kiadásai. A csökkenéshez hozzájárult, hogy a kormány átvett tizenhárom kórházat és a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi feladatokat, így a működési és felhalmozási kiadások 98,1 milliárdról 676 millió forintra csökkentek, az önkormányzat pedig a tb-támogatás csökkentését figyelembe véve is csaknem 10 milliárdot spórol évente. 2013-ban oktatási feladatokat vállalt át a kormány, ekkor a működési és felhalmozási kiadások 65 százalékkal estek, 138,4 milliárd forintról 
50,1 milliárdra, ezzel 2013 óta a főváros és a kerületek összesen 290 milliárd forintot takaríthattak meg.

A kabinet folyamatosan valósít meg fejlesztéseket is Budapesten, tíz év alatt 2093 milliárd forint értékben. A főváros adósságát a kormányzat korábban átvállalta, 2011 és 2015 között összesen 375,6 milliárd forint értékben. Az adatokból az látszik, hogy mára kevés feladat maradt, amit a fővárosnak tisztán saját erejéből kell ellátnia, miközben a kormány gazdaságpolitikájának kiemelt haszonélvezője: adóbevételei gyarapodnak, a munkahelyek száma növekszik.

A fentiek tükrében nehezen érthető, hogy mi indokolja a Karácsony Gergely által szorgalmazott megszorításokat és a hitelfelvételt. A főpolgármester ugyanis a kormány támogatását kérte a budapesti megszorításokhoz, az adóemeléshez és a hitelfelvételhez. Karácsony megközelítése hasonlít támogatója, Bajnai Gordon nézetéhez, aki áprilisban arról nyilatkozott a HVG-nek, hogy „jelentős rövid távú eladósodás árán is” forrásokat kell teremteni a válságkezeléshez, vállalva, hogy „a megnőtt adósságot le kell majd dolgozni, jó esetben növekedéssel”.

Rosszkor jött elismerés

Úgy tűnik, Karácsony Gergely nem tájékozódott a Moody’s nemzetközi hitelminősítő cégnél a követendő kommunikációs irány kapcsán, az ugyanis szeptember végén az addigi stabilról pozitívra javította Budapest adósságosztályzati besorolását. Miközben Karácsony az életéért küzdő, ki­éheztetett, megszorításokra kényszerülő fővárosról beszél, a hitelminősítő elemzésében elismerte Budapest stabil gazdasági helyzetét és válságállóságát. Az elemzőház arra hivatkozott, hogy Budapest likviditási helyzete rendkívül szilárd, gazdasága ellenállóképes, ráadásul a koronavírus-járvány előtt nem is adósodott el jelentősen. A Moody’s szerint ezek az erősségek lehetővé teszik, hogy Budapest legalább a következő két évben elviselje a koronajárvány sokkját. A főváros a 2020–2021-es évben továbbra is nagyon jól áll majd pénzügyileg, likviditásban a többi hasonló fővároshoz képest – emelték ki az elemzők. Rámutattak, hogy a főváros gazdasági fejlettsége átlagosan a duplája a nemzeti átlagnak az egy főre jutó GDP tekintetében. Emögött a dokumentum szerint az áll, hogy magas hozzáadott értéket előállító, szolgáltatásalapú gazdaság jellemzi. A Moody’s tehát úgy látja, Budapest likviditási helyzete olyan erős, hogy abból fedezni tudja a válság okozta pénzügyi kieséseket, noha Karácsony Gergely azzal riogat, hogy a főváros „lassan feléli a tartalékait”.

Budapest tehát sok más fővárosnál több erőforrásból nyújt más városoknál kevesebb szolgáltatást, ráadásul a koronavírus­-válság olyan erős pénzügyi helyzetben érte, hogy paradox módon épp válsághelyzetben javította a Moody’s pozitívra az adósságosztályzati besorolását. Miközben a kormány sorra vállalja át a budapesti fejlesztések költségeit – tovább csökkentve az egyébként is szűk fővárosi feladatköröket –, a főpolgármester kommunikációja ellentmondásba keveredik a gazdasági valósággal. Amit Karácsony Gergely Budapest gazdasági helyzetéről mond, az pusztán a politikai kommunikációjának a része, vagyis politikai szempontoknak rendelődik alá.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.