Karácsony Gergely szerint a kormányzat vágóhídra küldi az egykori fejőstehenet, anyagilag kiéhezteti, értelmetlenül sarcolja a fővárost, miközben egyre több feladatot és terhet rak rá. Az adatok és nemzetközi elemzők azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítják.
Oláh Dániel írása a Mandiner hetilapban.
Megszorítások következhetnek Budapesten – derült ki október elején. A Fővárosi Érdekegyeztető Tanács ülésén a főpolgármester elmondta: az „életéért küzdő” főváros vezetése 0,5 százalékos, újraindításinak nevezett adó kivetését fontolgatja. Az 5 milliárd forintot meghaladó iparűzésiadó-alappal rendelkező cégek fizetnék addig, amíg Budapest le nem küzdi a koronavírus-válság gazdasági hatásait. Karácsony Gergely egy posztjában azt is hangoztatta: fontos lenne, hogy a kormány ne sarcolja értelmetlenül a fővárost.
A főpolgármester az Indexnek adott interjúban Budapest „nehéz anyagi helyzetéért” a járványt, illetve a kormányt hibáztatta. Mint elmondta, összesen 150 milliárd forintos kiesés várható – ebből 100 milliárdért a gazdasági visszaesés és az iparűzésiadó-bevétel csökkenése felelős (ez az adó adja a főváros bevételeinek nagyjából 70 százalékát), 30-35 milliárd forint pedig a Budapestet sújtó kormányzati megszorításokból adódik. Hozzátette: szerinte nincs még egy kormány a világon, amely a járvány és a válság időszakában támogatás helyett sarcolja a településeket.
A karácsonyi történetből az körvonalazódik – mint az egy nyári posztjából kiderül –, hogy „harminc év óta először fordul elő, hogy a főváros az államkassza nettó befizetőjévé válik, vagyis Budapest finanszírozza az államot”. Sőt úgy látja, az utóbbi években csontsoványra éheztette a kormányzat az egykori fejőstehenet, most pedig egyenesen a vágóhídra akarja küldeni.
Fővárosi főösszegek
Hogy állításait alátámassza, Karácsony Gergely előszeretettel emlegeti, hogy az ország területén adott időszakban megtermelt jövedelemnek, azaz a GDP-nek a 40 százaléka Budapesten keletkezik, ennek azonban mindössze a 2,7 százalékáról dönthetnek a főváros vezetői. Állítása azért nem állja meg a helyét, mert a 2,7 százalékban nincsen benne a kerületeknek juttatott összeg. Márpedig ha a Fővárosi Önkormányzat (386,1 milliárd forint) és a kerületek bevételeinek (597,3 milliárd forint) összegét vesszük, akkor az azt jelenti, hogy Budapest 983,4 milliárd forintból – 2019-es árfolyammal számítva 3,1 milliárd euróból – gazdálkodhat. Vagyis a főváros vezetése nem a Karácsony Gergely által emlegetett, Budapesten megtermelt jövedelemnek a 2,7, hanem jóval több, legalább a 6,2 százalékával rendelkezhet.
Ez a több mint 6 százalékos érték összehasonlítva más európai nagyvárosokéval nemhogy nem lóg ki a sorból, de rögtön Varsó és Prága közé helyezi Budapestet. A lengyel főváros költségvetési főösszege 4,2, a csehé pedig 2,5 milliárd euró. Tehát a régiós nagyvárosok hasonló nagyságrendű összegből gazdálkodnak. Ám míg Prága közösségi közlekedésre, oktatásra, egészségügyi és szociális szolgáltatásokra, Varsó pedig még egészségügyi támogatásokra, lakossági szolgáltatásokra és környezetvédelemre is fordítja a rendelkezésre álló összeget, addig Budapesten csupán közösségi közlekedésre és bölcsődékreóvodákra kell költeni, a többi feladatot döntően a központi kormányzat állja. Vagyis bár a budapesti költségvetés főösszege nem marad el jelentősen Prága vagy Varsó főösszegétől, a mi fővárosunkban a legszűkebb az ellátandó feladatok köre – hasonló összegből kell jóval kevesebb tevékenységet kigazdálkodni. Mindezt úgy, hogy Budapest 2020-ban 86,4 milliárd forint központi költségvetési támogatást kapott működési célokra, ami 2021-ben harmadával nő, 116,2 milliárdra.
Budapest pénzügyi helyzete sokkal jobb annál, mint amit a főpolgármester hangoztat. A korábbi évek erős gazdasági növekedésének és felelős önkormányzati gazdálkodásának köszönhetően a főváros stabil alapokon állva szembesült a koronavírusválsággal – az első negyedév végén 93,8 milliárd forintnyi készpénzállománya és 180 milliárd forintnyi állampapír-állománya volt. Az évtized gyors gazdasági növekedésének Budapest más módon is a haszonélvezője volt: 2010 és 2020 között iparűzési adóból 300 milliárd forint többletbevétele keletkezett. A 2010-es 85 milliárd forint 2019-re 164 milliárdra nőtt, és Karácsony Gergely nyilatkozata alapján még idén is 139 milliárd forint várható a tervezett 174,4 milliárd helyett. Ez még mindig jóval meghaladja a 2010-es értéket. Nem véletlen, hogy az egy főre jutó iparűzésiadó-alapból számított adóerő-képesség alapján a főváros gazdasági ereje egy évtized alatt 43,5 százalékkal nőtt, a 2010-es 42 610 forintról 2019-re 61 143 forintra.
Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár a Mandinernek
Kezdjük a zavaros pénzügyekkel. Különböző számokat hallunk: fideszes politikusok, kormánytagok szerint együttesen 274 milliárd forint pénzügyi forrása van a fővárosnak, a Magyar Államkincstár ennél lényegesen kevesebbet közölt. Mi az igazság?
A Magyar Államkincstár kimutatása szerint 2020 nyarán a fővárosnak 135 milliárd forintja volt állampapírban és 30 milliárd szabad készpénzállományban. A fővárosi önkormányzatok idén 86 milliárdot, jövőre 116-ot kapnak a kormányzati költségvetésből csak működésre. Az amerikai Moody’s hitelminősítő intézet a napokban értékelte fel a főváros pénzügyi helyzetét. A Moody’s felminősíti a Fővárosi Önkormányzatot, a stabil osztályzatot pozitívra emeli, mert kiegyensúlyozottnak és biztosnak ítéli a város gazdasági helyzetét.
Mást mond Karácsony Gergely, és már a múlt év végén felhívta a figyelmet arra, hogy 150 + 50 milliárdos adósságot örököltek, ráadásul a mostani és a jövő évben súlyos megszorításokat kell elszenvednie a fővárosnak. Nem éppen stabil anyagi helyzet…
A főpolgármesternek a tényekkel, a közgazdászokkal és a Moody’szal van vitája, nem velünk. Mondom, áldozatszerep, panaszkodás, magyarázkodás. És konfliktus a kormánnyal mindenáron, bármit veszítenek is ezzel a budapestiek. Tisztelettel javaslom bárkinek, objektív mérőszámok alapján hasonlítsa össze az önkormányzatok helyzetét. Adóerő, megtakarítások, szabad készpénzállomány, iparűzésiadó-bevétel növekedése – Budapest mindegyik alapján a leggazdagabbak között van.
A szolidaritási hozzájárulás idén 12 milliárddal növekszik, jövőre pedig 36 milliárdot kell befizetnie a fővárosnak az államkasszába. Hogy lehet, hogy Tarlós István mentességet kapott ez alól, Karácsony viszont nem?
2017 óta a 135 legnagyobb és leggazdagabb település szolidaritási hozzájárulást fizet a kicsik és szegények javára. Az összeget egy mindenkire azonos matematikai képlet határozza meg. 134 város fizet a képlet szerint, egyetlen önkormányzat fizet kevesebbet: Budapest. Igazságossági elem, hogy ezt a kedvezményt öt év alatt fokozatosan kivezeti a költségvetés, egyenlő elbánás lesz mindenkire.
A kivezetés Tarlós idején megkezdődött.
De most itt a járvány, ami miatt Budapest nehéz helyzetbe került, sok szempontból nehezebbe, mint más városok, a turizmus lényegében megszűnt. Nem tudná megtenni a kormány azt a gesztust, hogy később kezdi el a százszázalékos behajtást?
A város helyzete stabil, vagy a Moody’s is a gonosz kormány ürgebőrbe bújt ügynöke. A járvány mindenkit nehéz helyzetbe hozott, az ország költségvetésén csak az első hullám 2000 milliárdos lyukat ütött. Ezt a számlát nem tudjuk benyújtani a vírusnak. Csak közös teherviseléssel lehet kigazdálkodni, ebben szükség van az önkormányzatokra is. Mindenkinek nehezebb most, családoknak, munkavállalóknak, vállalkozásoknak is. A kormány a saját kiadásain is 1000 milliárdot vágott.
A főváros pedig arra kényszerül most, hogy válságadót vessen ki.
Csalódott vagyok, de nem lep meg: ha jön a baloldal, jönnek a megszorítások. Adóemelés, eladósodás, amit mind az emberekkel és a vállalkozásokkal fizettetnek meg. Egyszerűen nem tudnak mást. A liberális-szocialista városvezetés öröksége 2010-ben egy nyakig eladósodott városháza volt. Orbán Viktor kormánya 375 milliárd forint adósságot vállalt át a Fővárosi Önkormányzattól. Még egyszer nem vezethetik adósságcsapdába a budapestieket.
(Forrás: teljes interjúnk a Mandiner október 15-ei számában)
Kevesebb feladat
Miközben Varsóval, Prágával, Berlinnel és Béccsel összevetve is kevesebb feladatot kell ellátnia, és a költségvetéséből elsősorban a közösségi közlekedést kell működtetnie, Budapest még ezen a téren is jelentős támogatásokat kap a kormánytól – idén és jövőre 12 milliárd forint értékben. Mint Fürjes Balázs államtitkár fogalmazott, a jó együttműködés jegyében a kabinet segítő kezet nyújt a fővárosnak, kész átvállalni jelentős fejlesztések megvalósítását, s ezzel tehermentesíteni a budapesti költségvetést. „A kormány a főpolgármesterrel való megegyezés alapján kész megvalósítani a pesti rakpartok kerékpáros- és gyalogosbarát, zöldfelületeket, utcabútorokat, pihenőpadokat is tartalmazó átalakítását, a kétszer egy sávos autóközlekedést fenntartó megújítását, kifizetni és befejezni a Biodóm-beruházást, biztosítani a turistabuszok Gellért-hegyi kitiltását lehetővé tevő, környezetbarát budai sikló megvalósítását, meghosszabbítani a budai fonódó villamos hálózatát és bővíteni az őrmezei autóbusz-terminált” – nyilatkozta Fürjes.
A városfejlesztési terveket a kabinet Budapesttel közösen dolgozza ki, és az építkezést csak az önkormányzat által jóváhagyott tervek alapján kezdi meg – tette hozzá. „A kormány javaslata megfogalmazásakor igazodott Karácsony Gergely kéréseihez. Azon fejlesztések átvállalására teszünk javaslatot, amelyeket a főpolgármester nevezett meg. A listát tőle kaptuk” – mutatott rá Fürjes, hangsúlyozva, hogy a kormányzat még a főváros hagyományos feladatainak egy részét is átveszi a megvalósítás felelősségével együtt. Karácsony Gergely viszont ennek az ellenkezőjéről beszél a médiában: szerinte a kormány épphogy újabb és újabb terheket rak a Fővárosi Önkormányzatra.
A főpolgármester kommunikációja ellentmondásba keveredik a gazdasági valósággal”
A Fürjes által leírt megállapodás értelmében a kormány újabb 60 milliárd forinttal tehermentesíti Budapest költségvetését, ami ráadásul nem egyedülálló eset. Mialatt 2010 és 2020 között több mint a duplájukra nőttek a főváros iparűzésiadó-bevételei, jelentősen csökkentek a kiadásai. A csökkenéshez hozzájárult, hogy a kormány átvett tizenhárom kórházat és a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi feladatokat, így a működési és felhalmozási kiadások 98,1 milliárdról 676 millió forintra csökkentek, az önkormányzat pedig a tb-támogatás csökkentését figyelembe véve is csaknem 10 milliárdot spórol évente. 2013-ban oktatási feladatokat vállalt át a kormány, ekkor a működési és felhalmozási kiadások 65 százalékkal estek, 138,4 milliárd forintról
50,1 milliárdra, ezzel 2013 óta a főváros és a kerületek összesen 290 milliárd forintot takaríthattak meg.
A kabinet folyamatosan valósít meg fejlesztéseket is Budapesten, tíz év alatt 2093 milliárd forint értékben. A főváros adósságát a kormányzat korábban átvállalta, 2011 és 2015 között összesen 375,6 milliárd forint értékben. Az adatokból az látszik, hogy mára kevés feladat maradt, amit a fővárosnak tisztán saját erejéből kell ellátnia, miközben a kormány gazdaságpolitikájának kiemelt haszonélvezője: adóbevételei gyarapodnak, a munkahelyek száma növekszik.
Karácsony Gergely főpolgármester a Mandinernek
Azt is gyakran mondja, hogy a kormány kivérezteti az önkormányzatokat. 2020-ban az önkormányzatok 735 milliárd forintot kaptak a központi költségvetésből, 2021-ben 857 milliárdot fognak kapni, ez 122 milliárddal több. Ez lenne a kivéreztetés?
A fővárosnak viszont kevesebb jut a szolidaritási hozzájárulás miatt. Az összességében helyes, ha a kormány növeli az önkormányzatok támogatását, bár ez a pénz csupán a tizede annak, mint amennyiről az osztrák kormány lépése szól.
Az osztrák kormány egymilliárd eurót adott az önkormányzatoknak. Tehát a harmada.
Rendben, legyen a harmada. Viszont a kormány elveszi a gépjárműadó bevételeit, ami kiesés.
Az 35 milliárd forint. Vonjuk le. Még mindig 87 milliárd a plusz.
Összességében az önkormányzatok nem kapnak lényegesen nagy támogatást. Az osztrák példával összevetve pláne nem. Budapest pedig kifejezetten rosszul jár a kormányzati sarc miatt. Az önkormányzatok legfőbb bevétele – Budapesten ez hetven százalék – a válságérzékeny iparűzési adó. Ez Budapesten bezuhant.
Nem kell persze hasra esni a 87 milliárdtól, de mégiscsak jobb, mint amit az előző gazdasági válság idején az ön politikai szövetségesei csináltak. Ők 2009-ben elvontak 120 milliárdot az önkormányzati alrendszerből úgy, hogy a kötelező feladatokat meghagyták.
2008-ban egész Európa rosszul kezelte a válságot. Nagyon helyes, hogy az EU most nem megszorításokat követel a kormányoktól, hanem hitelcsomagot állít össze. A közös hitelfelvétel történelmi lépés. […]
Két referenciát látunk: az egyik a jelenlegi kormány válságkezelése, amely az önkormányzatokra nézve 87 milliárdos pluszt jelent, a másik referencia az ön politikai szövetségeseinek válságkezelése, ők válság idején elvettek 120 milliárd forintot az önkormányzatoktól. Választóként melyiket választaná?
Budapesttől a kormány a szolidaritási adóval 20 milliárd forintot vont el, és elveszi a gépjárműadót.
A szolidaritási hozzájárulást háromezer szegényebb önkormányzat fogja megkapni.
Erre nem vennék mérget, és ha kiosztják is, leginkább politikai alapon teszik. De én Budapest főpolgármestere vagyok, nem vagyok az önkormányzatok apukája meg anyukája. Az nem lehetne, hogy a magyar kormány legyen szolidáris az összes önkormányzattal? A magyar kormány mögött ott van az egész Európai Unió. Legyenek végre ők szolidárisak! A válság azokat az ágazatokat érintette legjobban, amelyek Budapestre összpontosulnak, ilyen például a turizmus. Az első számítások alapján a főváros iparűzési adóból származó bevételei 22 százalékkal fognak csökkenni már idén. A cégeink súlyos, tízmilliárdos veszteségeket könyvelhetnek el. Budapestnek is szüksége van a szolidaritásra.
(Forrás: teljes interjúnk a Mandiner október 15-ei számában)
Budapest 3,1 milliárd euróból gazdálkodhat, Varsó 4,2, Prága 2,5 milliárd euróból”
A fentiek tükrében nehezen érthető, hogy mi indokolja a Karácsony Gergely által szorgalmazott megszorításokat és a hitelfelvételt. A főpolgármester ugyanis a kormány támogatását kérte a budapesti megszorításokhoz, az adóemeléshez és a hitelfelvételhez. Karácsony megközelítése hasonlít támogatója, Bajnai Gordon nézetéhez, aki áprilisban arról nyilatkozott a HVG-nek, hogy „jelentős rövid távú eladósodás árán is” forrásokat kell teremteni a válságkezeléshez, vállalva, hogy „a megnőtt adósságot le kell majd dolgozni, jó esetben növekedéssel”.
Rosszkor jött elismerés
Úgy tűnik, Karácsony Gergely nem tájékozódott a Moody’s nemzetközi hitelminősítő cégnél a követendő kommunikációs irány kapcsán, az ugyanis szeptember végén az addigi stabilról pozitívra javította Budapest adósságosztályzati besorolását. Miközben Karácsony az életéért küzdő, kiéheztetett, megszorításokra kényszerülő fővárosról beszél, a hitelminősítő elemzésében elismerte Budapest stabil gazdasági helyzetét és válságállóságát. Az elemzőház arra hivatkozott, hogy Budapest likviditási helyzete rendkívül szilárd, gazdasága ellenállóképes, ráadásul a koronavírus-járvány előtt nem is adósodott el jelentősen. A Moody’s szerint ezek az erősségek lehetővé teszik, hogy Budapest legalább a következő két évben elviselje a koronajárvány sokkját. A főváros a 2020–2021-es évben továbbra is nagyon jól áll majd pénzügyileg, likviditásban a többi hasonló fővároshoz képest – emelték ki az elemzők. Rámutattak, hogy a főváros gazdasági fejlettsége átlagosan a duplája a nemzeti átlagnak az egy főre jutó GDP tekintetében. Emögött a dokumentum szerint az áll, hogy magas hozzáadott értéket előállító, szolgáltatásalapú gazdaság jellemzi. A Moody’s tehát úgy látja, Budapest likviditási helyzete olyan erős, hogy abból fedezni tudja a válság okozta pénzügyi kieséseket, noha Karácsony Gergely azzal riogat, hogy a főváros „lassan feléli a tartalékait”.
A mi fővárosunkban a legszűkebb az ellátandó feladatok köre”
Budapest tehát sok más fővárosnál több erőforrásból nyújt más városoknál kevesebb szolgáltatást, ráadásul a koronavírus-válság olyan erős pénzügyi helyzetben érte, hogy paradox módon épp válsághelyzetben javította a Moody’s pozitívra az adósságosztályzati besorolását. Miközben a kormány sorra vállalja át a budapesti fejlesztések költségeit – tovább csökkentve az egyébként is szűk fővárosi feladatköröket –, a főpolgármester kommunikációja ellentmondásba keveredik a gazdasági valósággal. Amit Karácsony Gergely Budapest gazdasági helyzetéről mond, az pusztán a politikai kommunikációjának a része, vagyis politikai szempontoknak rendelődik alá.
Átvállalná a Lánchíd felújítását a kormány – Írásunk a mandiner.hu-n.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A 37-es villamosvonal Őrház és Pongrácz úti lakótelep közötti szakaszának felújítása a szükséges anyagi forrás rendelkezésre állása esetén a BKV Zrt. középtávú terveiben szerepel, tudta meg a Mandiner.
Vitézy Dávid tagad.
A főispán szerint hiányzik a költségvetés közgazdasági megalapozottsága.
A parlamenti képviselő Telegramon írta meg a pletykát.
Karácsony Gergely főpolgármester korábban kijelentette, nem fognak élni a segélyhitellel, inkább pénzintézetektől vesznek fel kölcsönt – emlékeztetett a Magyar Nemzet.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
A valóságérzékelés teljes hiánya? Miközben Orbán Viktor telt ház előtt, zsúfolásig telt arénában beszélt Szegeden, Magyar Péter rendezvényén csak lézengtek az érdeklődők. A Tisza elnöke mégis azt állította, nála kétszer annyian voltak.
