Amerika döntött?

Soha nem látott káoszba fordult az Egyesült Államok idén. Az elnökválasztási kampány az USA-t is súlyosan érintő koronavírus-járvánnyal kezdődött, majd folytatódott a Black Lives Matter és az Antifa által vezényelt erőszakos zavargásokkal és fosztogatásokkal. Most tovább éleződik az ellentét az amúgy is végletekig polarizálódott társadalmon belül, hiszen minden idők legellentmondásosabb szavazatszámlálását sikerült lebonyolítania számos állam hatóságának. Mindezek ellenére kijelenthetjük, hogy vannak egyértelmű győztesei és vesztesei az elmúlt néhány hónap – sőt inkább négy év – küzdelmének.

A Trump-éra abszolút győztese az Egyesült Államok gazdasága és a hosszú ideig kormányzati képviselet nélküli alsó középosztály. Donald Trump elnöksége alatt valóban minden rendelkezésre álló eszközt megragadott annak érdekében, hogy újra erőssé és az első számú világgazdasági szereplővé tegye Amerikát. Nem véletlen, hogy ilyen nagy arányban szavaztak rá a hagyományosan demokratákat támogató melósok, legyenek fehérek, feketék vagy latinók. Trump mindenképp nyert azzal, hogy sikerült olyan szavazókat a jobboldali politikai táborba terelni, akikről senki nem gondolta volna korábban, hogy ilyen arányban fogják támogatni a republikánusokat – kérdés, hogy őket mennyi ideig lehet összetartani, és vajon sikerülhet-e Trump személye nélkül.

A kampány és a választás legnagyobb vesztesei, ahogy 2016-ban is, a közvélemény-kutató cégek. Idén sem sikerült egy sor billegő állam esetében eltalálni, hogy a választók kit támogatnak. A választási eredményre nagy befolyással bíró csatatérállamokban kényelmes előnyt jósoltak a szakemberek Joe Bidennek, ám ezekben Trump magabiztos győzelmet aratott (lásd Florida). Vagy ott van például Wisconsin és Michigan esete, ahol a közvélemény-kutatók tíz százalékpont körüli győzelmet jeleztek előre a demokratáknak, ám végül Trump éppenhogy kikapott, csupán néhány ezer szavazattal. Bárki lesz is a jogi eljárások lezárultával az elnök, egy dolog borítékolható: hatalmas elégedetlenségi hullám fog végigsöpörni az Egyesült Államokon. Bírósági ítélet egyelőre nem született arról, hogy valóban történtek-e választási csalások, de annyi aggodalomra okot adó esemény merült fel a szavazatszámlálás tisztaságával összefüggésben, hogy a szavazótáborok nehezen fogják elfogadni az eredményt.

Az idei év a covid miatt hozott nagy változást a választáson. Soha nem látott mértékben éltek az amerikaiak a levélszavazás lehetőségével, nyilván egy jelentős részük azért, hogy elkerülje a megfertőződést. Bidenék erre is építették a kampánystratégiájukat, arra biztattak mindenkit, hogy levélben voksoljon. Ennek meg is lett az eredménye, rekordszámú – elsősorban baloldali – szavazó élt a lehetőséggel. Önmagában aggodalomra ad okot, hogy már közel egy hónappal a választás napja előtt megnyílt a levélszavazás lehetősége. Javában zajlott a kampány, amikor az emberek már elkezdték leadni voksukat. Még a nem túl megbízható közvélemény-kutatók is egy olyan tendenciózus Trump-felzárkózást mértek, amely egyértelműen az elnök hatalmas kampányhajrájának és a második, egyben utolsó elnökjelölti vitának tulajdonítható. Ha egyáltalán volt olyan pillanat, amikor Biden kényelmesen vezetett, Trump egyértelműen elolvasztotta az előnyét.