Fordulópont a svéd migrációs politikában?

2020. október 08. 02:50

Svédország évtizedek óta a gazdasági bevándorlók és a menekültek kiemelt célpontja. A naiv idealizmus kora most lezárulhat: miután hónapok óta klánháborúk sújtják a városok utcáit, a minap a szocdem kormányfő kezdett beszélni a bűnözés és a migráció összefüggéseiről.

2020. október 08. 02:50
null

Kovács Emese írása a Mandiner hetilapban.

A skandináv államokról sok dolog juthat az olvasó eszébe: hosszú nappalok, folyamatosan hideg időjárás, rénszarvas, szauna, sajátos fanyar humor, vendégszeretet – és persze a jóléti állam, a gazdagság. Valóban: a kommunizmus évtizedei alatt óriási gazdasági hátrányt begyűjtő Közép- és Kelet-Európából nézve az életszínvonal igen magas. A világ leggazdagabb és sok tekintetben legsikeresebb térségének vonzereje természetesen sokkal távolabbra is elhatol: az előző évtizedekben – az unióból érkezők mellett – sok harmadik országbeli munkavállaló és menedékkérő próbált szerencsét Észak-Európában.

Svédország kiemelkedő célpont a jobb életre vágyóknak, ami a multikulturális, nyitott társadalom eszményével kiegészülve tekintélyes méretű bevándorlóközösségeket vonzott néhány évtized alatt. A menekültek és gazdasági bevándorlók tömegeire építő modell papíron rendkívül sikeresnek látszott: hasított a gazdaság, a jóléti szociális modell mindenkinek kínált valamilyen anyagi segítséget. És persze mindeközben sokszínű és mosolygós svédek hirdették mindenütt, hogy a multikulturalizmus működik, mindenki boldog, nincs itt semmi látnivaló.

A kétségkívül létező pozitív példákra építő optimista bevándorlási narratíva árnyékában azonban egyre súlyosabb feszültségek kezdték terhelni a mindennapokat, és mind gyakrabban mutatkozott meg az integrációs deficit, vagyis a nagy bevándorlótömegek beilleszkedésének kudarca: a nagy munkanélküliség, a kulturális-vallási súrlódások, a földrajzi elkülönülés (értsd: gettósodás), illetve a romló bűnözési statisztikák. A növekvő bűnözés kiemelten fontos mindennapi élmény több nagyváros – korábban kifejezetten élhető – negyedeiben. A svéd politikai elit évtizedeken keresztül nem vett tudomást a problémákról, azonban a 2015-ös migrációs válság óta elkerülhetetlenül közeledett a pillanat, amikor kénytelen reflektálni az egyre nyilvánvalóbb és szélesebb körű társadalmi elégedetlenségre. Nos, több mint öt évet kellett rá várni.

Muszlim család piknikezik a svéd parlament előtt.<br>Fotó: REUTERS / TT News Agency / ohan Nilsson
Muszlim család piknikezik a svéd parlament előtt.
Fotó: REUTERS / TT News Agency / ohan Nilsson

A hallgatás spirálja

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
luzitanxaver
2020. október 08. 09:04
"Azt, hogy a klánokkal a svéd állam hogyan fog megbirkózni, egyelőre nem lehet tudni, mert a történelem folyamán először fordul az elő, hogy egy olyan kollektivista kultúra, mint a klán, szembekerül egy olyan erősen individualizált, modern nyugati kultúrával, mint a svéd." Ez teljesen egyértelmű. Nem a svéd állam fog megbírkózni a klánokkal, hanem a klánok a svéd állammal. Szociológiai értelemben sem a svéd állam van előnyben, demográfiailag pedig nem is kérdés. Metasztázis esetén az esetek többségében már a kemó sem segít, ők pedig egyelőre ott tartanak, hogy azt már elismerték: elképzelhető, hogy kicsit megfáztak.
luzitanxaver
2020. október 08. 09:00
"azt feltételezi, hogy a bevándorlás alacsony szinten tartásával a nem nyugati kultúrákból érkezők korábbi identitásukat félretéve idővel beilleszkednek a svéd társadalomba, és jogkövető, adófizető polgárokká válnak - egyúttal tagadja azt, hogy a külföldi eredetű bűnözői csoportok felépítésének egyéni jegyei lennének" Ebből pedig tökéletesen látszik, hogy hiába a fel- és beismerés morzsányi jelei, bármilyen megoldásféleségtől olyan távol vannak, mint a Föld-Plútó távolság. A sarrazini igazság rájuk nem jövő, hanem már múlt időben áll. (A pontosvessző nem latin karakter? Gratulálok.)
luzitanxaver
2020. október 08. 08:56
"A bevándorlás pozitív narratívájára a végső csapást Mats Löfving országos rendőrfőkapitány-helyettes mérte, aki szeptember 5-én a közrádiónak adott interjújában kijelentette, hogy Svédország mind ez idáig naivan gondolkodott a bevándorlók integrációját illetően, mert nem minden újonnan érkező akar a svéd társadalom részévé válni." Ez aztán egy igazi Sherlock Holmes-i kijelentés, tényleg megérte ilyen sokáig agyalni rajta. A crossfire-áldozatok családtagjai is bizonyára elfogadják magyarázat gyanánt.
luzitanxaver
2020. október 08. 08:54
"A svéd lakosság pedig, amely egyre inkább a saját bőrén tapasztalta meg azt, hogy a tömeges bevándorlásnak igenis vannak árnyoldalai, viszonylag rövid idő alatt rájött arra, hogy a fősodratú média csak féligazságokat közöl a migrációval kapcsolatban." Viszonylag rövid idő alatt? 25-30 év legfeljebb egy mamutfenyő életében számít viszonylag rövid időnek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!