Hogy visszacsábítsák a nézőket a nagyvászon elé, és hogy a filmes szakmabelieknek éves találkozási lehetőséget teremtsenek, idén először rendezték meg a Veszprém–Balaton filmpikniket. Az őszköszöntő kulturális program nagy sikert aratott, olyannyira, hogy a szervezők szeretnék, ha meggyökerezne a fesztivál. A rendezvény tanulságairól Muszatics Péterrel, a fesztivál igazgatójával és Can Togay Jánossal, a filmpikniket befogadó Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa projekt művészeti és kreatívigazgatójával beszélgettünk.
Konopás Noémi interjúja a Mandiner hetilapban.
Már a kezdetek kezdetén megihlette a filmes szakmát a Balaton, a némafilm korszakától kezdve rengeteg mozgóképet forgattak itt. Generációkat andalított el Darvas Iván az 1954-es Liliomfiban, itt osztotta pofonjait a magyar Bud Spencer Ötvös Csöpiként, és Bara Margit emlékezetes sziluettje a lemenő nap fényében is sokak fantáziáját megmozgatta a Ház a sziklák alattban. A magyar tenger varázsától szerencsére azóta sem tudnak szabadulni az alkotók: itt lelt helyszínre az Egynyári kaland sorozat és az öt évvel ezelőtt bemutatott Balaton Method is. A Magyarország Budapest utáni legismertebb tájegységén büszkén elterülő, előkelő Veszprém nemcsak filmek, hanem mozgóképfesztiválok helyszíne is volt. A királynék városában rendezték meg a nyolcvanas években a magyar tévés szakma éves találkozóját, s amellett, hogy bemutatták az egyesztendőnyi filmtermést, pezsgő viták zajlottak az aktuális produkciókról, és nem utolsósorban a közönség is találkozhatott a színészekkel.
Itt debütált szeptember elején Magyarország legújabb filmfesztiválja, a Veszprém–Balaton filmpiknik is, amelyen bemutatták az elmúlt év legjobb magyar alkotásait, válogatva a 2020-as Magyar mozgókép szemle legjobb filmjeiből és a legszebb klasszikusokból. Ráadásul a filmünnep nem kevesebbre hivatott, mint hogy a 2023-as, várva várt Európa kulturális fővárosa (EKF) programsorozat első rendezvénye is legyen. „Nemcsak az volt a szándékunk, hogy a jelenlegi járványhelyzetben valahogy visszacsábítsuk a nézőket a vászon elé, hanem hogy egyfajta fórumot teremtsünk a filmes és a tévés szakmának – mondja lapunknak Muszatics Péter, a filmpiknik igazgatója. – Szükség is van arra, hogy a szakmabeliek találkozhassanak, ahogy az is elengedhetetlen, hogy a legszélesebb közönség elé tárjuk az év java magyar filmtermését és a legjobb tévéprodukcióit.” Muszatics azt is elárulja, hogy szeretnék meghonosítani a rendezvényt, céljuk, hogy a közönség minden év első felében – egyfajta balatoni szezonnyitóként – találkozzon a hazai filmmel a magyar tenger partján és Veszprémben.
A program tanulságairól szólva az igazgató megjegyzi: nagy volt a tét, sokan kísérték figyelemmel az első balatoni filmünnepet. A nézőszámok magukért beszélnek, több mint nyolcezren vettek részt a szabadtéri és mozis programokon, megtelt a veszprémi vár és a balatonfüredi Tagore sétány is, sokan állva követték az eseményeket. Elégedettségre adott okot a veszprémi Hangvilla rendezvényközpontban és a balatonfüredi Balaton Moziban rendezett programok kihasználtsága is. „Aki idejött, néhány nap alatt betekintést kapott, hol tart jelenleg a magyar filmes és tévés szakma, hiszen keresztmetszetet adtunk a legkülönbözőbb műfajokban – nagy- és kisjátékfilm, tévéfilm, tévésorozat, animációs, illetve dokumentumfilm – az idei termésről” – meséli Muszatics. Már a nyitófilm, a veszprémi várban a szabad ég alatt bemutatott Bagota Béla-mű, a Valan – Az angyalok völgye is óriási siker volt, Muszatics Péter szerint nem is csoda, hiszen sok félig sikerült vállalkozás után végre komolyan vehető, igazán izgalmas, fordulatos, kitűnő krimit sikerült vászonra vinni. A Valan remek példa arra, hogyan lehet rendkívül igényesen elkészített filmmel széles és sokszínű közönséget vonzani, nem véletlenül tüntette ki Bagotát többek között a legjobb rendező és a legjobb forgatókönyvíró díjával a portoi filmfesztivál szakmai zsűrije is.
A Piedone nyomában című alkotást követve a nézők a magyarországi Bud Spencer-kultusz nyomába eredhettek, a Magyar Filmdíjon a legjobb dokumentumfilm díját elhozó A létezés eufóriájában pedig megismerhették Fahidi Éva szívszaggató történetét. Szabó Réka rendező elképesztő gyengédséggel mutatja be Évát, aki húszévesen egyedül jött haza Auschwitz-Birkenauból, ahol negyvenkilenc családtagját ölték meg, köztük anyját, apját és kishúgát. Hogy a magyar filmművészet kontinuitását megmutassák a szervezők, a fesztiválon olyan klasszikusokat is vetítettek, mint az egyik első – de nem a legelső – színes, szélesvásznú magyar film, az 1961-es Katonazene. „Érdemes újra felfedezni az alkotást, hiszen az egyik rejtett kincse a magyar filmművészetnek” – mondja Muszatics Péter. Most végezte egyébként a Magyar Nemzeti Filmarchívum a felújítását, amit a mozgókép kilencvenegy éves operatőre, Hildebrand István felügyelt.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
Filozófusok fektették le egy új irány alapelveit.
A miniszterelnök ismertette a jövő évi költségvetést, megjegyezte, fantasztikus éve lesz Magyarországnak. Összefoglalónk!
„Eltűnt a hang!” – mondták neki, hozzátéve, hogy mennyire sajnálják, mert így sajnos nem lehet leadni. Ám ekkor még nem tudták, hogy Ábrahám is rögzítette az elhangzottakat.
Schiffer szerint egy „Mad Max”, ami az elmúlt három és fél évben zajlik Európában.
Korábban két legendás összecsapása már volt az ökölvívóknak.
