Dorogi Éva két év alatt tudta megszerezni a védjegyet, hogy aztán teljesen új tartalommal töltse meg a Bambi-palackokat. A rendszerváltoztatás óta jellemzően külföldi hálózatok gyártanak sört és üdítőt Magyarországon, most a Bambi régi-új versenytárssá válhat.
Rádi Balázs interjúja a Mandiner hetilapban.
Mivel foglalkozik a Dorogi család?
A családom 1990-ben kezdett szántóföldi növénytermesztéssel és állattartással foglalkozni Kőszeg közelében, majd terjeszkedtünk Győr-Moson-Sopron megyében. Én más vonalon indultam el, külföldön tanultam és dolgoztam. Belekóstoltam a divatszakmába, aztán a pénzügy világába vándoroltam át, portfóliómenedzser lettem, majd itthon kezdtem bele ásványvíz és üdítőital gyártásába. Egyébként büszkeséggel gondolok az agrárgyökereimre.
Az ötven év alattiak eddig csak hallhattak a Bambiról. Mi lett a végzete?
Azért szűnt meg 1970-ben, mert bejöttek a nagy üdítőital-gyártó vállalatok termékei, például a Pepsi. A nyugati cégek korszerűbb technológiával gyártottak, így a piacnyitás után a Bambinak nem sok esélye volt a versenyben, ráadásul gyenge minőségű alapanyagokból készült. A szocializmus derekán a nyugati termékek menőnek számítottak, a nemzeti márkák – így a Bambi is – egyszerűen kimentek a divatból. A kóla és a többiek valósággal lesöpörték a polcról a magyar üdítőmárkát. Masíroztunk a globalizáció irányába, a lokális gondolkodás ellenkezője volt akkoriban jellemző.
És ötven évig, egészen a múlt hétig nem is lehetett itthon Bambit kapni.
Igen, most szeptemberben kezdtük meg az értékesítést. Két hete volt a sajtóesemény a Horváth Mihály téren, amelyen csak a gasztroszakma képviselői voltak jelen. Itt gyártották először a Bambit, tehát visszatértünk a gyökerekhez. Tudjuk, hogy kulturális antropológiai jelentősége van a termékünknek – egy hagyatékot őrzünk.
„A Bambi hosszú távon a magyar identitásunkat képviselheti”
Kulturális jelenség is a Bambi?
Igen, és ezt kutatással is igazoltuk. Megkérdeztünk négyszáz harminc év feletti magyar embert, hogy ismerik-e a Bambi üdítőt, és háromszáznyolcvannégyen ismerték. Szinte mindenkinek mond valamit az a szó, hogy Bambi, sokan a szocializmusban szokásos balatoni nyaralásokkal párosítják.
Kik alkotják a fő célcsoportot?
Jellemzően a középosztálybeli fiatalok, akik megtehetik, hogy hetente többször éttermekben és kávézókban múlassák az időt, ott étkezzenek. A tipikus fogyasztónk sokat utazik, intelligens, és keresi a minőségi terméket. Az új Bambi megfiatalodott, a beltartalmi értéke magas, és prémiumkategóriát képvisel, így már csak a nevében emlékeztet agg elődjére.
Angol feliratok vannak az üdítőn. Miért nem magyar?
A kraft üdítőknek, a kraftszegmensnek ez a velejárója, tulajdonképpen nincs olyan kraft termék a hivatalos italpiacon, amelyen ne angolul lenne a felirat. Ez a piaci szegmens általános nyelve.
Mit jelent a kraft megnevezés?
Nagyon magas minőségű, kis szériában gyártott termékek jelzője. Kézművesterméknek is lehetne nevezni, de nem szeretjük használni ezt a szót, mert Magyarországon a kézművesnek mondott áruk sokszor nem jó minőségűek, csupán kis szériások. Egyébként a Bambi az egyetlen Magyarországon gyártott kraft prémiumital, a többi import.
Lenne még hely a hazai kraft üdítőknek a piacon?
Igen, a nemzetközi trendek azt mutatják. A jómódú, igényes fogyasztók keresik ezeket a termékeket.
Van is lehetőségük rájuk találni?
Ha körbenézünk, azt látjuk, hogy a vezető üdítők vannak többségben – például abban a kiváló ételeket kínáló étteremben is, ahol most ülünk. Pedig sokan szívesen párosítanának a különleges ételükhöz prémiumkategóriás kraft italokat. Azonban a vendéglátósoknak általában olyan szerződésük van, amely tiltja, hogy más termékekből is választékot tartsanak. Magyarországon jövőre megpróbálják visszaszorítani ezeket a szerződéseket, amelyek jelenleg a nagy tőkével rendelkező nemzetközi cégeknek adnak hatalmas versenyelőnyt. Ez óriási lendületet fog hozni a hazai minőségi termékeknek.
Mekkora a külföldi dominancia a hazai üdítő- és sörpiacon?
Jellemzően külföldi cégcsoportok gyártanak sört és üdítőt Magyarországon, a Heineken, a Soproni és a Borsodi is egy külföldi hálózat tagja. Az áruházakban árusított hagyományos söröket így száz százalékban külföldi tulajdonosok készítik, a kraft sörök között viszont már vannak teljesen magyar gyártásúak. A kraft üdítők piacán is teljes volt a külföldi dominancia, amíg nem robbantunk be a Bambival.
„A trendek azt mutatják, egyre többen keresik a prémiumüdítőket az éttermekben és a boltokban”
Önök honnan értesülnek a legújabb trendekről?
A gasztronómiában a Nyugat diktál, és mi követjük. Az ízek feltérképezését az Egyesült Államok nyugati partjával és a dél-franciaországi Provence régióval kezdtük, mert ezek a helyek a gasztronómiai trendalakítók, főleg a nem alkoholos italok területén. A közép-európai régió körülbelül négy-öt éves késéssel követi a Nyugatot. Ha ott elkezdenek uborkás vizet inni, akkor ennyi idő múlva fogalmazódik meg az igény a fogyasztására nálunk is.
Hogyan tudna most visszavágni a Bambi a kólának, amely egykor kiszorította?
Az új, minőségben a legmagasabb kategóriát megcélzó Bambi erős versenytárssá válhat, hiszen a trendek azt mutatják, egyre többen keresik a prémiumüdítőket az éttermekben és a boltokban. Ráadásul jövőre a hazai kereskedelmi szabályozás is azt segíti majd elő, hogy a széles választék és a magas minőség kerüljön előtérbe a vendéglátóiparban és később a kiskereskedelmi szektorban is.
Egyébként a magyar kisvállalkozások előnye a nagy multikkal szemben, hogy nincsenek jelen a tőzsdén, nem a részvényeseknek akarnak minél nagyobb osztalékot fizetni, hanem szívvel-lélekkel küzdenek az életben maradásért, folyamatosan a termékfejlesztésen gondolkoznak, a vásárlók kedvében akarnak járni.
Melyik márkára néz fel, esetleg mint követendő példára?
Nagy tisztelője vagyok a Kofolának, amely a Bambival egy időben született Csehszlovákiában, viszont életben tudott maradni, és ma is jelentős nemzeti értéket képvisel. Összekovácsoló erővel bír, a cseh családok ünnepi asztalán mindig ott van. Ugyanezt szeretnénk elérni a Bambival: azt, hogy a magyarok szívéhez nőjön. Nem titkolt szándékunk, hogy a magyar vonatkozású külföldi piacot is meghódítsuk, azaz minél több külföldön élő magyarhoz juttassuk el az üdítőnket.
Hogyan határozná meg a Bambit?
Nyugati minőség, közép-európai szellem. Hosszú távon a magyar identitásunkat képviselheti.
Bizonyos nosztalgikus elemeket elő fog venni, de új termék lesz az asztalon. Ha egy magyar leül bambizni egy külföldi társasággal, akkor mindig lesz pár mondat, amelyet az asztaltársaság örömére elmesélhet az üdítő történetéről.
Mi lenne ez a történet?
Elmondhatja, hogy 1947-ben kezdték el gyártani, és a szocializmusban jó ideig csak ezt lehetett kapni. A nagymamája azt mesélte róla, hogy csatos üvegben adták, és kátrányíze volt.
A Bambi történetében meghatározó szerepet játszik a szocializmus, ez nem hat negatívan a márkára?
A szocializmus benne van a Bambi történetében, de többnyire a pozitív része, kellemes emlékek kötődnek hozzá.
Ez volt az első palackos üdítő Magyarországon, ilyen addig csak nyugaton volt, így egyfajta kapocs volt oda, ahová vágytak az emberek. Az akkori Bambi inkább a fridzsiderszocializmus, a világra nyitott, fellazított szocializmus jelképe lehet.
Nyugaton egyre népszerűbbek a szocialista nézetek. Elképzelhető, hogy nemcsak a gasztronómiában vesszük át az új trendeket, hanem a politikai gondolkodásban is?
Nyugaton egy újfajta szocializmus van kialakulóban, amely merőben más, mint amit nálunk kiépítettek. Például a svédországi új hullámos szocializmus a jóléten alapul, amely már lehetőséget teremt az államnak, hogy társadalom-központú rendszert építsen ki. Egy országban a jólét növekedésével párhuzamosan erősödnek fel a szocialista jegyek, tehát inkább az életminőség javulása állhat az újfajta szocializmus erősödése mögött, mintsem politikai vagy ideológiai trendek.
„A piacnyitás után a Bambinak nem sok esélye volt”
Mi a 2020-as Bambi három fő erőssége?
A minőség, a saját gyártóbázis és a hagyomány. A saját gyártóbázis azért fontos, mert így mindig tudjuk garantálni a magas színtű minőséget, és nem vagyunk kitéve egy külső cég kapacitásának.
Hogyan zajlik a gyártás?
Csúcstechnológiát alkalmazunk, az üdítők emberi kéz érintése nélkül gördülnek le a gyártószalagról. Az üzemcsarnokban öt szakember dolgozik, akik a gépek működését felügyelik, és főleg műszaki végzettségűek, többségük diplomás. A gépek annyi munkát végeznek, hogy szinte már munkatársnak számítanak, még nevet is adtunk nekik.
Botanikus üdítőitalként reklámozzák a Bambit. Ez mit jelent?
Botanikai infúziókat alkalmazunk a gyártási eljárás során. Azaz nemcsak a hagyományos gyümölcsöket, hanem a klasszikustól eltérő növényeket, például borókát és rebarbarát is rakunk az üdítőbe. Igyekszünk hazai beszállítókkal dolgozni, például a borókát magyar termelőtől szerezzük be, Svájcba és Németországba szállítjuk tovább egy-egy üzembe, ahol alacsony nyomáson lepárlással koncentrátumot készítenek belőle. A Bambi minden összetevője teljesen természetes, ezért is használunk cukrot a mostanában egyre szélesebb körben használt szintetikus édesítőszerek helyett. Az üdítő alapját adó vizet pedig külön ki kell emelni, ugyanis a Magyarországon fellelhető legjobb minőségű ásványvizet használjuk fel – ugyanilyen alpokaljai vízforrásból merít a francia Evian is.
Az üdítő újraélesztésében szerepet játszott egy jelentősebb állami támogatás is. Enélkül is ment volna?
A támogatás nélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy feltámasszuk a Bambit. A jelenleginél is több segítséget kellene adni a kisvállalkozóknak, mert értéket teremtenek. A hozzánk betelepülő nagy multik adókedvezményt, beruházásösztönzést és egyéb engedményeket kapnak, s ezek arányaikban sokkal nagyobbak, mint a kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások. A magyar vállalatok egyébként még többet ruháznának be, ha több forrás állna rendelkezésükre. Alapvetően a hazai gazdasági környezet most ideális a cégek növekedéséhez, viszont az új európai programozási időszakban kevesebb uniós forrást lehet igénybe venni. A jó gazdaságpolitika azonban így is megtalálja majd az innovációösztönzés módját.
Címlapkép: Ficsor Márton
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Ferenc pápa békepárti, Joe Biden sorosista, Magyarország Brüsszel ellenzéke, Magyar Péternél meg amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Összefoglalónk!
Közel 40 év után visszavonul a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja, a zenekarral pedig erről és a jelen felállásában utolsó, decemberi koncertről beszélgettünk.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Az újságíró arról is beszélt, azért nem fejezte be a melegekről szóló könyvét, mert felmerült benne, hogy egy bizonyos kör „elteheti láb alól”.
„A fejétől bűzlik a hal, és amit Péter képvisel, az nem jó” – véli a Tisza Párt elnökének volt barátnője.
Történelmi jelentőségű bérmegállapodás született, Varga Mihály válthatja Matolcsy Györgyöt. Összefoglalónk!
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Szófia jelenleg javaslatokat vár a Gazpromtól.
