Terjed a közel-keleti konfliktus: Jement bombázza Izrael
Az izraeli hadsereg keze mindenkit elér, üzente a védelmi miniszter.
A harmadik arab–izraeli béke ügyében sokkal érdekesebb a szaúdi–iráni szembenállás kérdése, mint az emírségek és a zsidó állam viszonya.
Számos helyen napi szintű a feszültség Ciszjordániában. Úgy laknak egymástól akár néhány méterre az egymást gyűlölő palesztinok és izraeliek – pontosabban zsidó telepesek –, hogy a köztük húzódó kerítést vagy falat folyamatosan vigyázza az izraeli haderő. Nem turistának való vidék. Ennek a még Magyarországról nézve is kicsiny, alig megyényi, de sűrűn lakott területnek egy része lett az ára az újabb, immár harmadik arab–izraeli békének.
A korábbi két megállapodás is a területet a békéért elvet követte: 1979-ben Egyiptommal, 1994-ben Jordániával rendezte így a kapcsolatait Izrael, amely most felfüggesztette a Jordán folyó vidékének bekebelezését. Cserébe az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel teljes körű kapcsolatrendszert tud kiépíteni. Az első két esetben az aláírók szinte azonnal, majd később az egyezséget tető alá hozó amerikai elnök is Nobel-békedíjat kapott. Meglátjuk, most is így lesz-e. Az viszont biztos, hogy megmarad az izraeli–palesztin szembenállás, de kinyílik az arab világ Izrael előtt. Ezt is jelenti a békemegállapodás, amire Magyarországról azért érdemes figyelni, mert a gazdasági kapcsolatokon túl a földgáz és a kőolaj árában is megérezzük, ha rosszra fordulnak a dolgok a Perzsa- vagy Arab-öböl tágabb térségében. Most szerencsére nem ez történik.
És az is biztos, hogy Irán vezetőinek főhet a fejük. Merthogy a harmadik arab–izraeli béke a szaúdi–iráni szembenállásról is szól. Sőt sokkal inkább arról, mint az emírségek és Izrael viszonyáról. Izrael ebben a konfliktusban Szaúd-Arábia szövetségese. Irán letörölné a térképről Izraelt, és Szaúd-Arábiát legyőzve hegemón szerepre törne a régióban. A közös ellenség miatt így egy oldalon találta magát Tel-Aviv és Rijád. Ezért várható az, hogy újabb Szaúd-Arábiával szövetséges arab országokkal rendezheti kapcsolatait a zsidó állam. Olyanokkal, amelyek eddig minimum nem ismerték el, de leginkább megsemmisítették volna Izraelt, Irán fenyegetése mégis olyan nagy, hogy most már nemcsak informálisan, hanem nyilvánosan is együttműködnek Tel-Avivval – legyen szó titkosszolgálati, katonai vagy gazdasági kapcsolatról.