Több száz éves szembenállás, energiapolitikai ellentétek, a fenyegető migrációs nyomás, illetve egy ténylegesen egységes uniós külpolitikai stratégia hiánya egyaránt hátráltatja a török–görög konfliktus megoldását.
Dobozi Gergely, Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.
Arra, hogy a történelemnek még egyáltalán nincs vége, a Földközi-tenger keleti medencéjében zajló hatalmi játszmák szolgálnak bizonyságul. 2020 szeptemberében ugyanis arról beszélhetünk, hogy Törökország casus bellinek, tehát háborúra okot adó körülménynek tekintheti egy EU-tagállam szuverén lépését. Görögország ugyanis azt helyezte kilátásba, hogy élve az Egyesült Nemzetek tengerjogi egyezményének 3. cikkéből eredő jogosultságával, nemcsak nyugati irányba állapítja meg 12 tengeri mérföldben (22 kilométer) parti tengerének szélességét, hanem a törökök felé, az Égei-tengeren is megteszi.
„A jog látszólag tehát Görögország oldalán áll, a sokféle érdek és a geopolitikai helyzet kuszasága miatt mégsem ilyen világos a kép”
Hogy juthattunk oda, hogy egy hivatalosan uniós tagságra aspiráló állam, vagyis Törökország egy uniós tagállamot fenyegethet háborúval, ráadásul úgy, hogy mindketten az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagjai? Az erre adható válasz egyik fő tényezője a 20. század második felének történelmi eseményei között keresendő, a másik pedig a közelmúlthoz kötődik.
Noha a görög–török szembenállás több száz évre nyúlik vissza, a modern kori konfliktusok legfőbb okozója a két ország között Ciprus helyzetének gyökeresen eltérő megítélése. Azt követően vált az Égei-tenger felett gyakorolt fennhatóság kérdése sarkalatossá, hogy 1974-ben Törökországa megtámadta és megszállta Ciprus északi részét, kikiáltva a nemzetközi közösség által mindmáig el nem ismert Észak-ciprusi Török Köztársaságot.
Tulajdonképpen ez utóbbi tényező a forrása mindazon jogi és politikai csatározásnak, amely ma patthelyzetet eredményez a térségben. Ankara független államnak tekinti Észak-Ciprust, ami lehetőséget ad a számára, hogy minden, a térségben végrehajtott gazdasági és katonai cselekményét a közte és az általa egyedüliként szuverén államként elismert entitás közötti megállapodásokkal legitimáljon.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Magyar Péter előbb-utóbb vagy kiegyezik a bukott kormányfővel, vagy „integrálja”.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
Hiába ígérte meg, semmi nem valósult meg a budapesti bérlakásépítési programból.
Nem nehéz megjósolni: a Bayer Leverkusen lesz az Európa Liga-finálé egyik résztvevője.
