Az Index körüli események a sajtószabadság egy lényeges kérdését helyezték a közfigyelem fókuszába. A szerkesztőség a felmondáskor az egyre erősödő külső nyomásra hivatkozott, amely különféle helyekről érkezhet. Figyelemre méltó, hogy az újságírók elsősorban a lap tulajdonosaival szemben tiltakoztak. Kérdés viszont, hogy jogi értelemben felléphet-e egy újságíró a munkájába való tulajdonosi beavatkozás ellen, vagy követelheti-e, hogy a tulajdonos csak a beleegyezésével jelölhessen ki főszerkesztőt, ahogy az az Index esetében történt.
A megalapozott válaszhoz érdemes visszatérni a kilencvenes években zajló médiaháborús vitákhoz. A sajtószabadság alkotmányos védelme alapján mindenki indíthat lapot, működtethet rádiót vagy televíziót. A formális jog megléte azonban nem biztosítja a jog tényleges gyakorlásának lehetőségét. Keveseknek van annyi pénzük, hogy lapot, hát még televíziót tartsanak fenn. Az Antall-kormány anno a média össztüzében állva hiábavalóan panaszkodott a médiaviszonyok kiegyensúlyozottságának hiányára, később pedig már-már kétségbeesetten kísérelt meg közelebb jutni az egyensúlyhoz. A közéleti-politikai témákkal foglalkozó újságírók ekkor érezték meg először a „politikacsinálás” ízét, a média szinte önálló hatalmi ággá válásának mámorát. A sajtószabadság nevében a közélet aktív formálóivá váltak. A médiaegyensúlyt kívánó felvetésekre a piac törvényszerűségeivel válaszoltak, mondván, akinek média kell, vegyen magának. Nyilvánvalóvá tették, hogy a sajtószabadság elsősorban a tulajdonlás szabadságát jelenti, a jog valódi gyakorlója pedig a tulajdonos. A médiaegyensúly iránti igényt akkor a sajtószabadságba való önkényes beavatkozásnak minősítették, 2010 után, a változó médiapiaci viszonyok közepette viszont hirtelen szalonképes kifejezéssé vált. Az Index esetében az újságírók már saját tulajdonosukkal szemben követelték a sajtószabadság biztosítását.
A Makóról az Egyesült Államokba keveredő Pulitzer József újságíróként helyezkedett el új hazájában. A szerencsének és leleményességének köszönhetően először egy St. Louis-iújságot vásárolt meg, majd betört a New York-i sajtópiacra is. A The World című napilap élén hódította meg Amerikát.
Az egykori SZDSZ kártékony szellemisége még most is jelen van, és rombolni próbál, vigyázzunk!
„Mindig előbb leszek amerikai, mint republikánus” – jelentette ki Kalifornia állam egykori kormányzója.
Az előadó hangsúlyozta: 2026-ban Moszkva vagy a Nyugat között fogunk választani.
„Az adatok illegális megszerzése kapcsán az Alapítvány elindította a szükséges jogi lépéseket és rendőrségi feljelentést tesz” – fogalmaztak.
Pulitzer József, a magyar származású sajtómágnás Makóról indulva jutott el a világ tetejére, és hagyott maradandó nyomot az amerikai újságírás és politika történetében. Sorozatunkban az ő életútját mutatjuk be, és hogy miként vált a sajtó hatalmi tényezővé az Egyesült Államokban. A pulitzeri út I. rész.
A koreaiak jelenleg az orosz állam területét védik.
A bizarr incidens mögött egy bombafenyegetés áll.
