Tarra vágják a jövőt?

Joó István írása a Mandiner hetilapban.

Felhörpintjük a kínált forrásvizet és saját készítésű, tartósítószer nélküli tömény meggylevet Vicze Csillának, a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) szóvivőjének a pécsi irodájában, aztán irány a város fölötti Mecseki-parkerdő. Környezetvédő vendéglátónk terepjárójával hamar ott vagyunk „Pécs tüdejében”. Nyár közepe van, a fák lassan elérik idei lombjuk végső kiterjedését. Itt aztán semmi nyoma a tarvágások légi felvételeken tanulmányozott, a hegység több pontját érintő sakktáblaszerű rendszerének. Ilyen fakitermelő módszert eleve nem szabad alkalmazni a Pécs tulajdonában lévő park­erdőben. Gondozója, a Biokom Nonprofit Kft. nevű városi cég bár folytat némi erdőgazdálkodást, csak természetes, pro silva módszerrel. Vagyis szálanként vesznek ki elöregedő őshonos fákat.

Megvédték a Tubest

A szerpentin egy pontján a környezetvédő hirtelen félreáll. Miután kiszállunk, fölmutat egy hegyre, amelyen égbe bökő, karcsú kőépítmény áll: „Az ott a Tubes. Ha akkor, 2005 és 2010 között nem csatázunk, akkor most ott állna a NATO-radar, a János-kilátó mellett!” Megilletődve nézünk a 611 méteres magasba. Hiszen emlékszünk az egykori híradásokból: környezetvédők, helyi polgárok előbb azt akadályozták meg, hogy a baloldali kormányzat önkényes kijelölései nyomán a Mecsek legmagasabb pontján, a Zengőn épüljön fel a NATO-lokátor, majd azt, hogy a Zengő helyett a Tubesen. Mindkét hegy természetvédelmi terület, de a szocialista kormányt és honvédelmi minisztert ez nem tartotta vissza a tervektől.

A tubesi történet főszereplője Vicze Csilla és a CMM volt. „Öt év alulról építkező ellenállás, tüntetések, fórumok, petíciók, több ezer pécsi polgár együttműködése – hogy a közmeghallgatásért csaknem tízezer, a népszavazásért pedig húszezer aláírást gyűjtöttünk össze – végül meghozta a gyümölcsét: a Legfelsőbb Bíróság 2010. március 17-ei döntése meghiúsította a honvédelmi tárca építési tervét.”

A parkerdőt elhagyva már a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén nézelődünk, közben a volán mögül Vicze Csilla mesél: „A tubesi győzelem után kár lett volna veszni hagyni a csapatot, annyira összekovácsolódtunk. Így aztán, mivel továbbra is volt miért, ráálltunk az erdők védelmére. Azt tapasztaltuk – főleg 2008 és 2013 között –, hogy Pécs környékéről felgyorsulva tűnnek el tarvágással az erdők… Na, pont erről beszélek – mutat ki a kocsiablakon egy többhektáros, összevissza, cserjés területre. – Errefelé sok évvel ezelőtt irtották ki a fákat, de még alig mutatkozik újulat. A kivágott fák túlnyomó többsége a pécsi erőműben végezte.”

Kiderül, azokban az években a jelenlegi szivárványkoalíciós polgármester, Péterffy Attila állt a pécsi erőművet üzemeltető, francia tulajdonú Pannonpower Zrt. élén. Vicze Csilla elmondja, 2008-ban az MSZP-s városvezetés olyan, nagy mennyiségű hőmegrendelést adott a Pannonpowernek, amelynek teljesítése során – a Pécsi Tudományegyetem biomasszacsoportjának szakértői állásfoglalása szerint – évi 420 ezer, hét év alatt pedig akár 3 millió tonna fát égethettek el a regionális erőmű kazánjaiban. Továbbá évi 240 ezer tonnányi szalma és lágyszárú növény is a biomasszakazánokban füstölgött el. Mindez a helyi környezetvédők szerint súlyos, máig látható tájsebeket okozott a mecseki, sőt a somogyi erdőkben is. 
No meg rontotta a régió mezőgazdasági területeinek minőségét.

A Civilek a Mecsekért Mozgalom és a Civilek a Zengőért Mozgalom 2008 és 2013 között számos fórumot és tüntetést tartott ez ügyben, miközben a zöldek szerint Péterffy nem biztosította az 1998-as aarhusi egyezménynek megfelelő közvetlen civil kontrollt. A CMM tett róla, hogy az ügy a tavalyi önkormányzati választáson is előkerüljön, később pedig Péterffy személye miatt az LMP-s képviselő nem ült be a várost vezető frakcióba. A polgármester máig pereli Vicze Csillát jó hírnév megsértése miatt. Túlzónak tartja ugyanis, hogy a környezetvédők szerint mennyi fa és apríték végezte az erőműben hét év alatt. A CMM szóvivője áll a bíróság által egyszer már visszadobott, de újraindított per elébe, mivel biztos abban, hogy „kijön a matek”.

Monumentális erdőgyérítés védett területen