Van mit rendezni a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia viszonyán, miután a kabinet tudománypolitikai reformja komoly ellenállást váltott ki az akadémikusok részéről. A köztestület átszervezését már a baloldal is szorgalmazta, mégis az Orbán-kormány került össztűz alá.
Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban.
A Magyar Tudományos Akadémiát körülvevő látszólagos állóvízbe 2018 nyarán dobott követ Palkovics László, az újonnan létrejövő Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője. Ekkor vált világossá a tudománypolitikáért is felelős tárca terve: át kell alakítani a finanszírozási rendszert, hogy megtérüljenek a kutatások. Az ellenzéki pártok és a sajtó, illetve a kutatók jelentős része megtámadta a célokat, ám arról nem esett szó, hogy a köztestület reformját már az MSZP–SZDSZ-kormányok is szorgalmazták.
Kóka: Hiányzó versenyképesség
Nem lehet elvárni egy kutatástól, hogy rögtön eredményes legyen – ezt 2005 májusában Vizi E. Szilveszter MTA-elnök mondta a Hír Televíziónak, miután Kóka János gazdasági miniszter élesen bírálta a tudományos kutatások finanszírozási elveit és a magyar tudósok tevékenységét. A tárcavezető egy közgazdászfórumon tartott előadást, ahol kiszivárgott információk szerint kifejtette, hogy az MTA-nak azokat a területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a versenyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni, mert csak porosodó iratokat gyártanak. Kijelentette azt is: a magyar tudósokkal az a gond, hogy akik meghatározók, vagy alkottak valami maradandót, már nem élnek. Kóka szavai nagy port kavartak, és végül bocsánatot is kért az MTA elnökétől. Ám egyértelművé vált, hogy a kormány nem elégedett a köztestület működésével.
A reform az egy évvel későbbi, 2006 májusában tartott akadémiai közgyűlés forró témája lett. Kóka János itt már nyilvánosan beszélt arról, hogy a köztestület a kiváltságokra épít, rossz struktúrát őriz, nem segíti a kreativitást és a versenyképességet, kutatóintézetei pedig kevés eredményt tudnak felmutatni. „Összezár egy tudományos elit, lobbik harcolnak pozícióik megtartásáért. Eközben az adófizetők pénzén finanszírozunk ötleteket, de nem segítjük, hogy azokból az ország számára hasznos termékek legyenek. Szükség van az üzleti szférára a kutatásban, hogy közös érdek legyen a versenyképesség javítása. Nem kell feltalálnunk a meleg vizet” – fejtette ki véleményét a miniszter.
Reformtörekvések
A bírálatokat hamar cselekvés követte: júniusban megalakult egy akadémiai reformbizottság, amely célul tűzte ki, hogy megváltozzon az MTA-testületek rendszere, a kutatóhálózat, a vagyongazdálkodás és a finanszírozás, valamint a központi szervezet. A javaslatok közt szerepelt, hogy a kutatóegységek a központi költségvetési támogatás fejében társadalmilag releváns feladatokat lássanak el, továbbá hogy az MTA kezdje meg szellemi tőkéjének felmérését és növelését, különösen a technológiai transzfer, a szabadalmaztatás és a publikációk terén. A problémákat Hiller István szocialista kultuszminiszter is szóvá tette az Akadémia 2007. májusi közgyűlésén. Beszédében hiányolta a tudományszervezést, az intézményhálózat tartalmi működését érintő előrelépéseket. „Meg kell vizsgálni, milyen módon lehet erősíteni a kutatás-fejlesztés és a gazdaság kapcsolatát. Át kell tekinteni a tudományos teljesítmény és a kutatási eredmények értékelésének problematikáját is” – fogalmazott a politikus.
„Összezár egy tudományos elit, lobbik harcolnak pozícióik megtartásáért”
2009-ben a parlament elé került az 1994-ben elfogadott akadémiai törvény tervezett módosítása, amelyről Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter bizakodóan beszélt. Úgy vélekedett, hogy a módosítás garantálja a differenciáltabb intézményfinanszírozást, modernizálja az MTA költségvetésével és vagyongazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, így átláthatóbbá és gazdaságosabbá válhat a működése, és létrejöhet egy modern kutatóhálózat. A reformok Pálinkás József elnöklése alatt indultak el. Létrejött a Lendület program, amelyben célul tűzték ki, hogy a külföldön élő magyar tudósokat hazahozzák, és 2011-ben döntés született a köztestület intézményrendszere átalakításáról. Létszámleépítés, szervezeti átalakítás és profiltisztítás is történt, és új teljesítményértékelési rendszert is bevezettek. Ezzel azonban a következő elnök, Lovász László lezártnak tekintette a reformfolyamatot.
Kormány kontra Akadémia
A tudománypolitika radikális átalakításáról a negyedik Orbán-kabinet hozott döntést. A terület felelőse a 2018-ban létrejött Innovációs és Technológiai Minisztérium lett. Palkovics László miniszter egyik első interjújában arról beszélt, hogy mivel hazánk kis ország, nincs korlátlan forrása a kutatások finanszírozására, így meg kell állapodni az MTA-val, az egyetemekkel és a gazdasági szektorokkal, hogy mely területekre kell összpontosítani az erőforrásokat. Nem telt el sok idő, júniusban a tárca elküldte az elképzeléseit a köztestületnek, ezzel kezdetét vette az egy évig tartó húzd meg, ereszd meg.
A kabinet deklarált célja az volt, hogy a jövőben egy helyen tervezzék a kutatásra szánt összegeket, az MTA viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a forrásaikról ők döntsenek. Érvelésük szerint az Akadémián a tudományos szempontokat jobban figyelembe lehet venni, másrészt félő, hogy az új rendszerben veszélybe kerülnek az alapkutatások. A kormányzat jelezte szándékát a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal átalakítására is, amely a továbbiakban az innovációkat, a startup vállalkozásokat, a vállalatok és az egyetemek kapcsolatát lett hivatott segíteni.
Le kellene végre állítani a Magyar Tudományos Akadémia elleni méltatlan támadásokat, mert a tudomány képviselőit pártszimpátiától függetlenül taszítják – mondja Freund Tamás, a köztestület elnöke. A nemzetközileg elismert agykutatóval az MTA körül kialakult feszült politikai légkör hátterét boncolgattuk.
De azért reménykedhetünk a változásban – Lentner Csaba és Schmidt Mária nagyon is komolyan gondolja vaskos kritikáit.
Elindult a Mandiner új egészségügyi műsora Vizit Kőnig dokival címmel, amelyben Szalai Laura minden hónapban egy-egy fontos témát jár körül dr. Kőnig Róberttel. Az első epizódban az életmódváltásé a főszerep: szó esik a fogyásról, a divatdiétákról, a szúrható „csodaszerekről” és a hosszú távú egészségmegőrzés valódi útjáról.
Új, egészségügyi műsor indul a Mandineren dr. Kőnig Róberttel: a sorozat célja, hogy közérthetően, de hitelesen kerüljenek terítékre az egészségünket érintő legfontosabb kérdések. Az első adás témája az életmódváltás, amelyben divatdiétákról, veszélyes fogyókúrás trendekről és valódi, hosszú távon működő megoldásokról esik szó.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Az átkosból köztünk ragadt félcikkes tudósok mindenáron be akarják bizonyítani, hogy igaza van Schmidt Máriának: a Magyar Tudományos Akadémia maga a velünk élő sztálinizmus. Horváth K. József írása.
A híres amerikai politológus a Mandinernek elmondta: a liberális világrendnek vége, és ami helyette jön, az egy instabil, veszélyes korszak. Magyarországnak csak egy esélye van: ne válasszon oldalt, és legyen jóban mindenkivel.
Ez a kormány masszívan segít lakástulajdonossá válni, mindenki más meg ezt venné el elsőként, mondjon bármit. Ez ütőkártya. Kohán Mátyás írása.
