Északról az orosz medve, délről a kínai sárkány fogja körül. Nyugatra tőle, a valaha Dzsingisz kán uralta sztyeppén rendőrállamok, puha posztszovjet diktatúrák és forradalomról forradalomra bukdácsoló kényszerköztársaságok sorakoznak. Politikai tudatában a nomád szabadság keveredik a hidegháborús tojástánccal a kínai és a szovjet blokkok között. Ez Mongólia.
Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban.
Kétszáznyolcvanhét fertőzött, nulla halott, a világszerte „szabványosított” kéthetes helyett huszonegy napos karantén a határátlépőknek, egy teljes fővárosi kerületet érintő „lockdownszimuláció”, harmincezer ajándék bárány a vírustól szenvedő Kínának, kasmírkecskénként hétdollárnyi tugrik a hazai gyapjúipar károsult kistermelőinek – ennyivel tudta le Mongólia az év politikai slágertémáját, a koronavírus-járványt. Míg a világ karanténban ült, Mongólia a maga játszmáit vívta a szomszédságban: június 24-én tartották a parlamenti választást, az ugyanazon a napon mongol katonák részvételével zajló győzelem napi moszkvai díszszemle élő közvetítését pedig – a választást befolyásolni képes, szimbolikus volta okán – a köztévé levette a műsorról. Erre az ulánbátori orosz nagykövetség hevesen reagált, és felkérdezte a közmédia igazgatótanácsát, hogy vajon beállt-e abba a globális kampányba, amely választások meghekkelésével vádolja az oroszokat. Ezt a sértést a tévéelnökön kívül persze még sokan kikérték maguknak, nem kis részben azért, mert mongol politikai csúcsvezetők generációi szenvedték már meg azt, hogy a két nagy szomszéd mindig szimbolikus győzelmeket próbál aratni.
A mongol Trump
Egy tévéműsorból keveredő diplomáciai csetepaté persze jelentős előrelépés azokhoz a „szimbolikus győzelmekhez” képest, amelyeket a szovjetek a harmincas években arattak – emlékezetes, hogy Peldzsidín Genden mongol miniszterelnök 1935-ben egy politikai vita alkalmával darabokra törte Sztálin pipáját, ezért később a Szovjetunióba rendelték, és 1937-ben kivégezték. Horlógín Csojbalszan regnálása alatt a Mongol Népköztársaság a japánok ellen szovjet szövetséges volt, félmillió lóval segítette a Vörös Hadsereget. Jumdzságín Cedenbal 1974 és 1984 között regnáló államfő pedig talán a legnagyobb szívességet tette a szovjet vezetésnek, amikor egy elmérgesedett kínai–mongol tárgyalássorozat után nyíltan felajánlotta országát annexióra a Szovjetuniónak, amit az kegyesen visszautasított – de katonákat azért küldött, és 1991-ig ott is tartotta őket.
„Az egymástól nagy távolságokra élő, nomád hagyományaira büszke népben nem épült ki igazi államtudat”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A kérdés Európa számára nem az, hogy tetszik-e ez az erőviszony, hanem az, hogy mit kezd vele.
Az újságíró azt is kihangsúlyozta: nagyon sokan érdekeltek abban, hogy folytatódjon a háború.
A brit lap szerint Oroszország megfélemlítési taktikát alkalmazhatott Belgium ellen annak érdekében, hogy a belgák blokkolják az Ukrajnának nyújtandó helyreállítási hitelt.
A 2025 kulcsfontosságú világpolitikai események sorozatát vagy inkább lavináját hozta magával, és még nincs vége. A legfrissebb epizódban ezt a lavinát igyekszünk egy kicsit megállítani, hogy megvizsgálhassuk csak úgy Tempósan.
A miniszterelnök személyesen küldött ajándékot egy „Edina” nevű hölgynek, mellé pedig egy sokatmondó bibliai idézetet írt.
Teljes a káosz a hírszerzésben: Tarjányi Péter hat forrásra hivatkozva állítja, hogy az oroszok a Baltikumra és Európára törnek, Ukrajna csak az előétel. Ám az USA hírszerzési igazgatója, Tulsi Gabbard ezzel szöges ellentétben azt mondja: a „mélyállam” hazudik, Moszkvának ereje sincs a hódításhoz.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
