A lazítások után ismét egyre több a koronavírusos beteg világszerte. Magyarországon egyelőre lényegesen jobb a helyzet, de a lapunknak nyilatkozó szakemberek figyelmeztetnek: ha nem tartjuk be a megfelelő óvintézkedéseket, nálunk is berobbanhat a járvány.
Konopás Noémi és Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban.
Alig ocsúdtunk fel a koronavírus-járvány első hullámából, már a küszöbön a második etap. Magyarországon július elején megnyugtató volt a helyzet, a hónapban négy egymást követő nap is volt, amikor senki nem halt meg a betegségben. Lapzártáig 4247 koronavírusos beteget azonosítottak, és 595 volt az elhunytak száma. A Nemzeti Népegészségügyi Központ 579 aktív fertőzöttről és 3073 gyógyultról tud. 127 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 5-en vannak lélegeztetőgépen.
„A második hullámot a járványügyi intézkedésekkel meg lehet akadályozni”
Bár a helyzet nagyságrendekkel jobb, mint más országokban (lásd keretes írásunkat), a koronavírus korántsem tűnt el. A fegyelem viszont érzékelhetően lanyhult: a lakosság kevésbé szigorúan tartja be az olyan, egyébként továbbra is érvényben lévő előírásokat, mint a zárt terekben kötelező maszkviselés. Ez alapján nem meglepő, hogy kisebb gócpontok jelennek meg – elég csak a mezőkövesdi iskolára gondolni, ahol egy értekezleten huszonegyen fertőződtek meg. A koronavírus-betegek jelentős része külföldről érkezőkkel került kapcsolatba, így a legnagyobb veszélyt most – mint arra Orbán Viktor múlt héten a Kossuth Rádióban rámutatott – a vírus behurcolása jelenti. „Minél jobban tudjuk kontrollálni a határokat, annál jobban meg tudjuk őrizni a biztonságot” – ezzel indokolta Gulyás Gergely vasárnap délelőtti sajtótájékoztatóján, hogy a kormány szigorította a határellenőrzést. Mostantól tiszti főorvosi határozatban vörös, sárga és zöld kategóriákba sorolják az államokat veszélyesség szerint. A sárga vagy vörös kategóriájú országból érkezőknek hazatéréskor két hétre karanténba kell vonulniuk, amit idő előtt akkor hagyhatnak csak el, ha sárga besorolású országok esetében egy, a vörös kategóriájúaknál 48 óra különbséggel készült két negatív teszteredményt tudnak hitelt érdemlően igazolni. Augusztus elsejétől ez annyiban változik, hogy a hazaérkezőnek saját költségén kell elvégeztetnie a tesztet, a július végéig érkezőknek még az állam állja.
Korlátozások nélkül baj lesz
„Azokban az országokban, ahol még nem csengett le az első hullám, vagy már a második jelentkezik, jellemzően túl gyorsan történtek a lazító intézkedések” – indokolja lapunknak Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főorvosa, hogy miért dőlnek meg ismét a negatív rekordok világszerte. Példaként Izraelt említi, ahol napról napra meredeken emelkedik a fertőzöttek száma, és egyre többen súlyos betegek, számuk négynaponta megduplázódik. Az, hogy az ország július elejére karnyújtásnyira jutott a teljes vesztegzártól, a májusban bevezetett enyhítő intézkedések számlájára írható: megszüntették például a kötelező maszkhasználatot, és újra engedélyezték az ötven főnél nagyobb csoportosulásokat.
Szlávik szerint tehát szó sincs arról, hogy a vírus mutálódott, és most erősebb fokozatra kapcsolt, hanem egyszerűen a szigorítások enyhítésével, a határok megnyitásával ismét gyorsabban terjed. Számos országban tapasztalható, hogy a külföldről érkező fertőzöttek elkezdték behurcolni a kórt. A szerb fővárosban majdnem olyan vészes a helyzet, mint februárban, nemhiába vezettek be rendkívüli állapotot. Egyébként sok a fiatal beteg, aminek Szlávik szerint az az oka, hogy újra megnyitott a bulinegyed, az ott mulatók fittyet hánynak a maszkhasználatra és a távolságtartásra, a tömegben pedig jobban terjed a vírus. „Mást nem tudunk tenni, mint hogy egyelőre korlátozzuk ezeket a lehetőségeket és a tömegrendezvényeket a nagy szórakozóhelyeken. Ha nem így teszünk, úgy fogunk járni, mint néhány szomszédos ország” – szögezi le. Ami a második hullámot illeti, Szlávik optimista: szerinte járványügyi intézkedésekkel meg lehet akadályozni.
Új, egészségügyi műsor indul a Mandineren dr. Kőnig Róberttel: a sorozat célja, hogy közérthetően, de hitelesen kerüljenek terítékre az egészségünket érintő legfontosabb kérdések. Az első adás témája az életmódváltás, amelyben divatdiétákról, veszélyes fogyókúrás trendekről és valódi, hosszú távon működő megoldásokról esik szó.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Komoly orvoshiánnyal kell szembenézniük.
A szlovák miniszterelnök szerint az Egészségügyi Világszervezetet a gyógyszeripari cégek irányítják.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
A rendőrség gumilövedékekkel oszlatta fel a tömeget.
Több mint 40 év után újra magyar űrhajós utazott a világűrbe az Axiom-4 küldetés keretében.
